Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Tartalommutató - Bevezetés
4 BEVEZETÉS5. §. A z á 11 a m j o g köre. Az államjog, körét tekintve, különbözik a nemzetközi-, egyház-, büntető-és törvénykezési jogtól. Mert a nemzetözi jog pusztán csak különböző államok és népek egymás iránti jogai és kötelességeire vonatkozó jogszabályok és intézményekkel foglalkozván, mint önálló és az államjogtól, mely egyedül az államnak bérviszonyai és egységes szervezetét, az államhatalom s az ennek alárendelt polgárok közötti jogviszonyokat tárgyazza, különböző ismeszak tekinthető. Az egyházjogot sem lehet, az állam és az egyhá z egymás iránti viszonyainak valódi méltatása meltett az államjoghoz számitani; mert valamint az egyháznak sajátságos létele, saját eszméi, saját nem állami talajra vetett és abból fejlődött tanai vannak: ugy az egyházjog is az államjogtól elkülönitve tárgyalandó.— A büntetőjog, mint az államhatalom lényeges jogának gyakorlata, ugyan az államjog kiegészítő részét képezi, de fontosságánál és tárgyainak sajátszerűségénél fogva méltán önnálló tudománynyá emelkedett. Ugyanez áll a törvénykezésijogra nézve is, mely részint tárgyának fontosságánál és terjedelménél, részint s különösen a magánjoggal való szorosabb összefüggésénél fogva külön és önálló tárgyalást követel. 1. Korunkban, a nemzetközi jognak közelismerése után, alig találom többé indokolhatónak némelyeknek — mint p. a Zacbariá, Rönne, Récsi (közigazgatási jogában 1. §.) stb. — azt az értelmezését, mely szerint a belső köz-, vagyis áll&mjcgot szorosabb értelemben vett közjognak nevezik, — a tágasabb értelemben vett közjoghoz a nemzetközit is számitván a római jus publikum mintájára. 2. Ha az államnak viszonyát az egybázboz és annak intézményeihez pusztán az állam szempontjából vizsgáljuk : ugy annak tárgyalása mindenesetre az államjog köréhez tartozik ; azért a iura majestatica circa sacra tárgyalása abból ki nem maradhat. 6. §. Az államjog s különösen a tételes államjog felosztása. Forrását tekintve, az államjog természeti- (bölcseleti, jus publikum universale s. naturale) és tételesre oszlik, a szerint t. i. a mint az államhatalom és a polgárok között fenforgó viszonyok az állam eszméjéből s a különféle államalkatok természetéből levezetve — azaz elvontan az és elveiből, vagy pedig ugy adatnak elő, a mint egy bizonyos államban tényleg fenállanak. (Ily tételes államjog p. a bennünket érdeklő magyar államjog is.) — A tételes államjogot, t á rgyát tekintve, ujabb jogászok belső és külsőre osztják, mely utóbbi alatt nem a nemzetközi jogot, hanem valamely államnak egy más független államhoz szerződés- és egyezményen alapuló viszonyát értik.
