Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Tartalommutató - Bevezetés

AZ ÁLLAMJOG ISMERETE ÉS RENDSZERE. 5 (Ily külső államjog körébe tartoznék e szerint péld. Magyarországnak viszonya Ausztriához).— Tartalmát tekintve a tételes államjog két főrészre osztatik, u. m. alkotmányi és igazgatási jogra. Az első az uralkodási és kormányalkatot, a politikai jogalanyokat és azok jogkörét határozza meg; a második az államhatalomnak az államcélra vezető eszközök iránti törvényes intézkedéseit tartalmazza. Az igazgatási jogban célszerűen azonban csak a végrehajtó hatalom műszerveinek alkata tárgyalandó; mert azon elvek és szabályok ismerete melyek szerint működéseiket az állami műszervek folytatják, már a közigazgatási jognak és pénzügyi törvényismének mint terjedelmöknél fogva is külön és önálló ismeszakoknak, körébe tartozik. Es valamint a büntető-, egyházjog stb., az államjogtól méltán elkülönitett és önálló tudománynyá alakultak: ugyanez történhetik, és már általában történik is, az igazgatási joggal. 1. »Der Umstand alléin, dass eine rechtliche Ordnung von der Staatsgewalt ausgegangen und von ihr im öffentlichen Interessé geschaffen worden ist, kann noch kein Grund dafür sein, dass ihr Inhalt in das Bereich des Staatsrechts gezogen werde. Das Strafgesetzbuch, die verschiedenen Processordnungen, ferner die mannichfachen Ordnungen und Einrichtungen, welche man unter dem Namen des Verwaltungsrechts zusammen zu fassen pflegt, sind zwar Produckte der wirkenden Staatsgewalt, aber ihre wissenschaftliche Darstellung hat gen Einheitspunkt nicht in letzterer, sondern in der eigenen Zweckbestimmung derselben zu suchen. — Dem Systeme des Staatsrechts gehört von allén disen Ordnungen nur soviel an, als erforderlich ist, um das Willensbereich des Staates im Allgemein e n zu characterisiren« — mondja Gerber: Grundzüge des Staatsrechts c. müvében 4. és 5. lap. ki az államjonak alkotmány- és igazgatási jogra való felosztását tudományilag igazolhatónak nem tartja. Mobl (Aegidi's Zeitschr. f. d. Staatsrecht. I. k. 3. f. 370. lap.) igyekszik ugyan G-erbert megczáfolni, s Eönne szerint (Staatsrecht der preussischen Monarchie. 3. kiadás 5. lap.) »mit überzeugenden Gründen« ; lásd azonban Gerbernek Mohi észrevételeire tett megjegyzéseit id. m. 2. kiadás 229 — 237. lap. 2. Eel szokták még osztani a tételes államjogot általános és különösre, a szerint, amint annak az egész államra, vagy csak egyes alkatrészeire (tartományi közjog) vonatkozó szabályai vétetnek tekintetbe. Részemről azonban e megkülönböztetést tökéletesen mellőzhetőnek, sőt fogalomzavarónak is tartom, mert a különös államjog az általánosban benfoglaltatván, az, még akkor is, ha külön tárgyaltathatnék, az általánosnak nem is mellé, hanem egészen alárendelten jelentkezhetik csak ; önmagába véve értelme nincs — és igy felesleges. így p. nem lehet külön magyar- és külön horvátországi államjogról szó, ^hanem igenis szó van a némely ügyek tekintetében autonomicus állással bíró Horvátországnak közjogi viszonyáról Magyarországhoz, melynek előadása azonban a magyar államjog körébe tartozik.