Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Tartalommutató - Bevezetés

AZ ÁLLAMJOG ISMERETE ÉS RENDSZERE. 3 1. A jog és a politika egymáshoz való viszonyaivá nézve lásd Pauler id. m. 29. 31. §§. 2. Bkmtschli id. m. I. fej. a kettő közötti kölönbségnek eddig divatozott felfogását nem helyesélvén, a közjog és politika közt létező viszonyt igen szépen fejtegeti ; »Der oherste und reinste Ausdruck des Staatsrechta ist das Gesetz (die Verfassung) die klarste und lebendigste Aeusserung der Politik ist die praktische Leitung des Staates selbst (die Regierung). Die Politik setzt das Recht voraus und hat sich innerhalb seiner Schranken zu entfalten. Das Recht hinwieder bedarf der Politik, um vor Erstarrung gesichert zu bleiben und mit der Entwicklung des Lebens Schritt zti haltén. Ohne den belebenden Hauch der Politik würde der Rechtskörper zum Leichnam werden, ohne die Grundlage und die Schranken des Rechtes würde die Politik in ungezügelter Neuerungssucht und in vederblicher Zerstörungswuth untergehen. 4. §. Az államjog tárgya. Az államjog tárgyát csak az állam közviszonyai képezik, a melyek t. i. az államnak, mint szerves összeségnek természete és lényege, s nem az állam egyes tagjainak önkénye által alakíttatnak (jus publicum privatorum pactis mutari non potest), a melyeknél a kötelesség és nem az alanyi értelemben vett jog (t. i. a tetszés szerint gyakorolható jogositvány) lép előtérbe. Ezen közviszonyoknak ellentétét képezik a magánjog tárgyát alkotó magánviszonyok, a melyek egyeseknek, az államban meghatározott természeti vagy jogi személyeknek, kizárólagos jogköréhez tartoznak, azoknak természete és viszonyai által alakíttatnak s ellentétben azzal, mi közjogi természetű, mint szerzett jogok, jura quaesita, jelöltetnek, a mennyiben az állam ugyan védi és szabályozhatja azokat, de felölök szabadon nem rendelkezik. — Önként következik ebből az állam-, vagy közjog és a magánjog lényeges különbsége: alap, tartalom és a jognak gyakorlási módja tekintetében. A közjog ugyanis az állam lételén alapszik, tartalma is az állam természete által határoztatik meg, érvényességét a közakarattól nyeri s gyakorlása nem a jogosítottnak akaratától függ, hanem inkább annak kötelessége; mig a magánjog az egyes személyből indulva ki s annak szabadságán alapulva, az államban csak biztosítását és legfeljebb szabályozását nyeri, de gyakorlása a jogosítottnak akaratától függ. 1. Zachariá id. m. 3 lap. Bluntschli id. m. 2. lap. Gerber: Ueber öffentl. R. Tübing. 1861. 29. lap. Pauler : Észjogi előtan. 15. §. 2. Némely viszonyok némileg vegyes természetűek, mivel részben közjogi, részben magánjogi oldaluk van. — Vannak" közjogok is, melyek kivételkép kötelességekkel nem járnak ; ezekre nézve Bluntschli id. müv. 3. ós 4. lap. példákat hoz fel. 1*