Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

144 E. R. MÁSODIK SZAK. NEGYEDIK FEJEZET. Az erdészeti és középitészeti ügyek számára az e nevezetű zágrábi előadó osztályok alá tartozó külön-külön hatósági szervezet áll fenn erdészeti- és építészeti hivatalok nevezete alatt. A pénzügyi szolgálatot az adóhivatalok végzik. Az önkormányzatban a határőrvidéki lakosok a városi és falusi községi szervezet folytán részesülnek. Városokul az 1871. június 8-án kelt 11. és 12. számú törvény (legfelsőbb császári és királyi rendelet) intézkedése folytán a Horvát-Slavon-Dalmátországba kebelezett Zengg és Belovár városoknak, valamint Ivanic-várnak beszámításával 10 község szerveztetett, melyeknek önkormányzati hatósága közvetlenül a zágrábi főhadparancsnokság alá lön rendelve. A többi község, mint helyi község, a városokétól eltérő saját szervezetet nyert és pedig ugy egyenkint, mint összefoglalva ezred-, jelenleg határőrvidéki kerületenkint. A helyi községek a járási és kerületi hatóságok, — a kerületi községek pedig az országos közigazgatási hatóság alatt állanak. Különös intézkedés történt az 1873. június 15-iki csász. és királyi rendelettel a vagyonközségek felállítása által, melyek a fa, legelő, és erdőterményekre vonatkozó járandóságok megváltásának keresztülvitele után az ezredközségek tulajdonába átmenő pagonyok, erdőségek, s erdőterületek kezelése és az azokban való gazdaság ügyében, valamint az erdőkből befolyó jövedelmek felhasználása tekintetében alakíttattak és pedig az előbbi ezred felosztás szerinti ezredkerületekben. E vagyonközségek az önkormányzat utján magának a népnek adnak befolyást a közvagyon kezelésére és ellenőrzésére. NEGYEDIK FEJEZET. A magyar sz. korona föuri hatalma alatt állott egykori tartományok. 56. §. Az egykori tartományok vagy mellékországok viszonya, melyben a magyar sz. korona alatt állottak. Magyarországhoz, kiegészítő és kapcsolt részein kivül, az Arpádkirályok korszakától kezdve egész a mohácsi vészig, még több virágzó ország vagy tartomány tartozott, melyek a magyar sz. korona főúri vagy védhatalma, de nem egyszersmind közvetlen uralma alatt állottak, s ahhoz mintegy hűbéri kapcsolattal voltak fűzve. Ily mellékországok vagy tartományok voltak: Bosnyák-, Szerb-, Bolgárországok Graliczia és Lodomeria, Moldva és Oláhország. Mindezen tartományok saját nemzeti fejedelmeik alatt, kik akár választás, akár örökösödés utján léptek a fejedelmi székre, de érvényesen mindig csak a magyar