Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

57. §. BOSNYÁKORSZÁfí. 145 király jóváhagyása s illetőleg megerősítése mellett követték egymást, saját törvényekkel és kormányzattal birtak — a magyar törvények és közvetlen kormányzat e tartományok egyikére sem terjedvén ki, hanem viszonyuk a magyar koronához csak abban állott, hogy főúri hatalmának elismerésére és a hűbéri hódolat kifejezésére évenkint adót fizettek s háború esetén bizonyos számú fegyveres csapatokkal a magyar király zászlója alá sorakoztak. Azonban bár ekkép a hűbéri kapcsolaton kivül az országhoz nem voltak is szorosan csatolva, de majdnem mindegyikében a hűbéres tartományoknak bizonyos, még pedig a két ország határszélén eső terület, vagy valamely, a tartományokban fekvő vár és erősség, közvetlen magyar birtokká, úgynevezett végtartományi vagy végvári bánsággá alakíttatott át, avégre, hogy ellenséges beütések esetében védfalul és oltalmul szolgáljon mind a két országnak, de azért is, hogy a magyar sz. korona jogait és igényeit e tartományokban tiszteletben tartassa. Amiért is ezen, a tartományokban is közvetlen magyar uralom és kormányzás alatt levő területeknek kapitányai, mindig a legkitűnőbb s különösen hadi erényekben tündöklő honfiak közül üzemeltetvén ki, fontos állásuknak megfelelőleg országbárói rangra emeltettek s bánoknak neveztettek, állásukra nézve azonban több tekintetben különbözvén a horvát-, dalmát- és tótországi bánoktól. Ily bánságok voltak már az Árpád-királyok korában a Szörényi, boszniai, sói és ozorai, bronchi vagy bóroczi és kruchói s a következő korszakban ezekhez járult bolgárországi, zreberniki, nándorfehérvári, jajczai, sabáczi és szerémi, részint végtartományi, részint végvári bánságok. Az egykori magyar báruágok történeti s közjogi viszonyaira nézve lásd bővebben »A báni méltóság« cz. művemnek III. részét, hol irodalmunkban legelőször én kísérlettem meg ezen egykor fontos hivatással és rendeltetéssel biró intézményeknek történeti és közjogi vázlatát összeállítani, amennyire a rendelkezésre álíó igen csekély és töredékes adatok után ezt tenni lehetett. 57. §. Bosnyákország (Ráma.) Az egykori mellékországok vagy tartományok közül Bosnyák" or sz á g, melyet régenten Rámának is neveztek, volt az első, mely a magyar korona hatalma alá került. Ugyanis Kálmán király, valószínűleg azon alkalommal, midőn Dalmatiát Magyarországhoz csatolta, Bosnyákországot is meghóditotta, mert 1103-ban már, a spalátói egyház javára kiadott egy oklevelében, magát egyebek közt Rama, azaz Bosnyákország királyának mondja. Es habár Kálmán közvetlen utóda ' vnniiTlt v • ÍT.T.AM.TOG. 10