Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

142 E. R. MÁSOD EK SZAK. HARMADIK FEJEZET. katonai igazgatás, és azok az ország rendes közigazgatási rendszerébe beillesztettek, a községi szervezet kivételével, mely ott nem az 1871t.-cz. szerint, hanem az ettől lényegesen eltérő 1871. jun. 8-ikán kelt cs. és k. rendeletekben foglalt helyi, községi rendtartás szerint alakult. Az adózási rendszer, a mennyiben az ujabb törv ények kivételt nem tesznek, vagy magok a községek nem fogadnák el a magyar adózási rendszert, ideiglenesen fentartátott. Az igazságügyi törvényekre nézve pedig érvényben maradván az 1872. évi október 8-án kelt igazságügyministeri rendelet, felhatalmaztatik az igazságügyminister, hogy a már létező és alkalmazható magyar törvények életbeléptetésére és az igazságszolgáltatás terén szükséges egyéb intézkedéseket, a helyi és átmeneti viszonyok figyelembevétele mellett, rendeleti uton megtehesse (1873 : 27. t.-cz. 16. §.) Az ezóta kelt törvények természetesen a polgárositott határőrvidékre is \onatkoznak, ha magukban a törvényekben e tekintetben kivétel nem tétetik. A határőrvidéknek a magyar országgyűlésen való képviseltetéséről az 1873: 27. t.-cz. rendelkezik. III. A határőrvidék többi része, azaz: az 1., 2., 3., 4., 7., 8., 9V 10. és 11. számú volt határőrvidéki ezred, az e kerületben fekvő városokkal együtt, szintén polgárosittatott, a mennyiben ott a régi katonai igazgatási szervezet felbontatott és a határőrvidéki katonai kötelezettség megszüntettetett. Ennek helyébe a magyarországi védtörvények szerinti védkötelezettség hozatott be a határőrvidéki ezredek feloszlatásával és a rendes ezredkiegészitő kerületek újjászervezésévé, valamint a megfelelő honvédzászlóaljak felállításával. E vidék axnban még nincs a magyarországi vagy a horvát-szlavon-dalmátorszogi közigazgatási rendszerbe beillesztve, hanem most egy külön közi f íízgatási kerületet képez a zágrábi főhadparancsnokság alatt a mely hatóság a közös hadügyminister utján egyenesen ő Felségének van alárendelve; a lakosság pedig sem a magyar, sem a horvát-szlavon-dalmát országgyűlésen nincs képviselve. A végleges polgárosításig, azaz a horvát-szlavon-dalmát országos közigazgatási rendszerbe való beillesztésig fönálló ideiglenes szervezet főelvei a következők. A törvényhozási hatalmat ő Felsége egyedül császári és királyi nyilt parancsokkal és rendeletekkel gyakorolja. Az adózási rendszer a régi, csakhogy az adók és egyéb bevételek a magyar országos költségvetés fedezetébe tartoznak, a mely költségvetés kiadási részében a határőrvidék közigazgatási költségei is szerepelnek. A határőrvidéki bevételek és kiadások összeállítása és megállapítása külön határőrvidéki költségvetésben történik; a zágrábi főhadparancsnokság készíti el évenkint az előirányzatot egy — az átmeneti időszak számára felállított rendes költségvetés alapján, szintén ez készíti el az évi zárszáma-