Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

55. §. INTÉZKEDÉSEK A HATÁRÖRV. POLGÁROSÍTÁSA CZÉLJÁBÓL. 141 ban, hogy az ebben még teljesen felolvadna. — A határőrvidéki vagyonalapra nézve kimondatott, hogy a nevelési és művelődési alappal együtt a horvát-szlavón s a bánsági katonai határőrvidék közt a lakosság számaránya szerint felosztassék. s a horvát sziavon határőrvidékre eső tőkék a zágrábi országos, a bánságira pedig a temesvári letéti pénztárba helyezendők, s az illető főhatóságok utasítása szerint kezelendők. A mostani állapot jellemzésére az előbb megkülönböztetett három részt külön kell tárgyalnunk : I. Az 1871. jun. 8-án kibocsátott legfelsőbb elhatározás értelmében a varasd-szentgyörgyi és körösi 5. és 6. sz. határgyalogezredek feloszlattattak. s e két ezred, valamint az eddig határőrvidéki kapcsolatban — a nevezett ezredek területén — létezett Bellovár kat. község és Ivanic erőd területe »Bellovár megye« czim alatt megyévé alakíttatott s szervezése és járásokra osztása a horvát-szlavón megyei törvényhatóságok szervezéséről szóló horvát-szlavonországi törvény alapján eszközöltetett, Továbbá Zengg városa is a határőrvidéki kapcsolatból (az ogulini határőrezred területéhez tartozott) kiválasztva polgárosíttatott, s szab. kir. és kikötő várossá alakíttatott át, Végre Sziszek falusi község, mely eddig a II-dik báni határőrezredhez tartozott, ennek kapcsolatából kivétetett s a Kőrös megye területén fekvő Sziszek polgári városba kebeleztetett be. E polgárosított népek lakosainak képviseltetése a Horvát-Szlavon-Dalmát országgyűlésen szabályoztatott az 1871. jun. 8-án kelt kir. leirattal, közvetett képviseltetésük pedig a magyar országgyűlésen az 1873 : 34 t.-czikk által. — E részek tehát a katonai kormányzat alól felszabadíttatván a magyar, illetőleg a horvát-szlavon-dalmát országos kormány hatósága alá helyeztettek, mint Horvát-Szlavonország egyéb részei. Politikai és törvénykezési beosztásuk az 1872, szept. 14-ikén kelt igazságügyministeri rendelettel tétetett közzé. II. A 12. 13. és 14-dik határőr-ezred kerületek (az úgynevezett bánságiak), valamint a titeli zászlóaljkerület polgárosítása előkészíttetett szintén az 1871. jun. 8-ikán kelt legfelsőbb rendeletekkel, és tökéletesen keresztül vitetett az 1872. jun. 9-ikén kelt kir. leirattal és az ezt követő több rendbeli ministeri rendeletekkel, és a fennidézett tczikkekkel. Ezek értelmében e részek közvetlenül Magyarországba kebeleztettek és pedig úgy, hogy belőlük alakíttatott az uj Szörény vármegye, míg többi területük Krassó, Temes, Torontál és Bács vármegyéhez csatoltatott, Fehértemplom, Pancsova és Karánsebes törvényhatósági városokká emeltetvén. Az első és utolsó azonban e törvényhatósági jellegét legújabban 1876: 20. t.-cz. által ismét elvesztette. A Magyarországba kebeleztetett ezen vidékeken is megszűnt a