Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Tartalommutató - Bevezetés

2 BEVEZETÉS. esse ad congregationem homíil'jm et ad societatem, communitatemque geiieris hümani. — Az ember végrendeltetéséről lásd Ahrens: Organ. Staatslehre. 23—47. lap. 2. Az állam lényegéhez okvetlenül megkívántatik : hogy az bizonyos meghatározott területen állandóan letelepedett, szerves egészet s valódi erkölcsi személyiséget képező emberösszeségből álljon, mely egy azt vezető és igazgató közös főhatalom alatt, közös jogelvek és intézmények által összeforrt testet képezzen. V. ö. Bluntschli : Alig. Staatsrecht. I. könyv. Von dem Wesen des Staats. 3. Az állam ezen fogalom-meghatározásában ki van fejezve az állam célja is a melyre nézve különben fenforgó véleményeket és tanokat illetőleg lásd Bluntschli id. m. (első kiad.) 28—36. lap. Murhard : der Zweck d. Staates. Zachariá : Deutsches Staatsrecht. 3. kiadás. 44—49. lap. B. Eötvös : Korunk uraik, eszm. II. 66—121. lap. Kautz : Politika 7—11. lap. stb. Az eddig mondottakból is, kitűnik az államnak az emberiség természeti szükségein gyökerező volta, melyet Bluntschli oly szépen fejez ki. Das Bedürfniss des Staates ist mit der Menschheit geboren und der Trieb zum Staate von Gott in die menschliche Natúr gelegt, id. m. 139. lap; és ismét: Die Menschheit konnte nicht zur vollen Entwickelung ihrer Kráfte und Anlagen gelangen, ohne in dem Staate und durch den Staat; und so ist dieser nicht etwa ein nothwendiges Uebel, sondern vielmehr ein nothwendiges Gut. id. h. — Az államra vonatkozó tanok bővebb ismertetése a politikai tudományok s különösen általános és észjogi államtan körébe tartozik. 2. §. A köz- és álamjog fogalma. Az államnak, mint testületnek szervezetét meghatározó, annak kül- és belviszonyaira vonatkozó jogszabályok összege: nyilván vagy közjognak neveztetik (jus publicum, droit public). Miután az állami jogviszonyok részint az állam bel-, részint küléletére vonatkoznak: a közjog is belső és külsőre oszlik. A belső köz-, vagy a tulajdonképi értelembenvettállamjog: összege azon jogszabályok és jogintézményeknek, melyek az államhatalom és az állampolgárok k özöttiviszonyoka t meghatározzák; míg azon jogszabályok, melyek az államoknak (több államnak) egymás iránti viszonyai-, jogaira és kötelességeire vonatkoznak: akülső közjog vagy nemzetközi jog tárgyát alkotják. 3. §. Az államjog, mint a jo'gtudomány alkatrésze. Az államjog, mint az államra vonatkozó jogszabályok és jogintézmények összege a jogtudományokhoz tartozik, azoknak kiegészitő részét képezi, és főleg csak oly jogszabályokkal foglalkozván, melyek valamely állam alkotmányára és közjogi intézményeire vonatkozólag tényleg fennállanak és érvénynyel birnak, különbözik a politikai tudományoktól, melyek szintén az állammal, csakhogy más szempontból és más irányban foglalkoznak.