Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

54. §. KAT. HATÁRŐRVIDÉK EK MAGYARORSZÁG ALSÓ RÉSZEIN. 135 »temesi bánság«-nak csak az a része hagyatott ínég továbbra is, me­lyet a határszélen állandó kat. határőrvidékké akartak szervezni. Ilyen helyek voltak a Duna hosszában fekvő vidékek — Pancsóva, 1 jpalánka, Mehádia és Karánsebes vidéke és a nagybecskereki vidék­nek a Tiszához közel íékvő némely részei. Ezen, a katonai igazgatás alatt továbbra is meghagyott helyekből kezdék 1764-ben a bánsági katonai határvidéket szervezni két határőrezreddel, n. m. a német­bánsági és o 1 á h-i 11 y r ezreddel, amannak székhelye Pancsova, az utóbbié pedig Fehértemplom levén. Végleges szervezetét e határ­őrvidék 1776-ban nyerte. S midőn a temesi bánság polgárilag kor­mányzott területe 1779-ben Magyarországhoz visszacsatoltatott, az illyr ezred Torontál megyébe kebeleztetvén be, a két határőri ezred : a német-bánsági és a román-bánsági valának, mignem 1845-ben a román bánsági ezredben mintegy hét évvel előbb alapított szerb zászlóaljból egy harmadik, a mai szerb-bánsági ezredet nem szervezték, mely ugy a német-bánsági, mint a románbánsági ezre­dek több századából alakittatott. Ezen két, illetőleg J 845-től fogva három, bánsági határőrezredhez már az 1776-dik évi szervezés óta a titeli zászlóalj is járult. A bánsági katonai határőrvidék szer­vezése óta a temesvári katonai parancsnokság közve tlen hatósága alatt állott. 54. §. A katonai határőrvidék belszervezete a leg­újabb ideig. Miután mind a horvát-slavon, mind a bánsági határőrvidékek a XVIII. században végleges szervezésűket nyerték s a megyéktől, melyekhez azelőtt tartozának. még határjelek által is elkülönittettek s a polgári kormányzat teljes kizárásával katonailag kormányoztattak, lét­rejött egy állandó katonai határőrvidéki szervezet, mely az adriai ten­gertől egészen a Kárpátokig 583 • mérföldnyi területen vonult végig. 1. Hogy a határőrvidékek lakosai, a határőrök, együtt lakhas­sanak s a határőri kötelességet teljesithessék, a földet, mint katonai hübért, a fejedelmet illető főtulajdonjog fentartása s a katonai köte­lezettség telj esitése mellett örökösödési joggal kapták. Ennélfogva a mennyiben másoknak, kik -határőrök lenni nem akartak, e vidéke­ken birtokai voltak, azok előbbi birtokosaiktól csere vagy vétel utján megszereztettek s elvképen kimondatott, hogy a határőrvidéken má­soknak, a határőrökön kívül, birtokot szerezni nem lehet, hacsak a ha­tárőri kötelesség teljesítésének alá nem vetik magokat. A határőrvi­dék belszervezetét 1754 óta egész 1807-ig több rendbeli és többször

Next

/
Thumbnails
Contents