Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

136 E. R. MÁSODIK SZAK. HARMADIK FEJEZET. változtatott szabályok határozták meg, mígnem 1807-ben I. Ferencz alatt aug. 7-én »határőrvidéki alaptörvény« czim alatt, de az uralkodó absolut önelhatározásából kiadott rendelet, a határőrvidék bérviszonyait tökéletesebb és állandó formában szabályozta. Az 1807-dik évi alaptörvény tartalmának főbb pontjait a következő intézkedések képezik. A határőrvidéken az összes földbirtok kat. hübérnek nyilváníttatott, olyképen, hogy ahhoz a birtokosnak, a határőri kötelesség teljesítése mellett, haszonvételi joga van s azt ugyanazon feltétel mellett örököseire is átbocsáthatja. A határőrök, kik fegyvert viselni képesek, minden kivétel nélkül személyes és semmi capitulatio által nem korlátolt hadi szolgálatra köteleztettek ugy az országban, mint azon kivül. A határőrvidéken már előbb behozott házközösségi intézmény fenhagyatván, az ujonczozási rendszer erre alapíttatott olyképen, hogy az oly házközösség, melynek minden egyes része katonát nem állithatott, szét nem válhatott. A határőri családközségek katonáikat az országban magok élelmezik. A határőrök-közintézetekre minden hold föld és rét után egy kézi és félnapi igás napszámot évenkint ingyen teljesíteni, és a föld termő képessége és növelési ága szerint 12 krtól 3 frtig terjedő adót fizetni tartoztak. Ipari, kereskedelmi, vagy más tudományos pályára való léphetési joga a határőröknek a katonai rendszer szempontjából korlátoltatott stb. Az 1850. május 7-dikén kiadott pátenssel a határőrvidék uj »alaptörvényt« s ez által több tekintetben czélszerübb belszervezekt nyert; de eddigi rendeltetése és katonai kormányzata továbbra is változatlanul fentartatott. sőt a »birodalmi hadsereg« kiegészítő részének jelentetett ki (id. pat. 3. és 10. §.) Ezen »alaptörvény« értelmében, a határőrvidéken eddig fenállott hűbéri viszonyok s az azokból folyó ingyen kincstári munkakötelezettségek megszüntetése mellett, kijelentetett, hogy a határőrök minden ingatlan java, a határőrvidéki összes kötelezettségek teljesítése mellett, a határőri házközösségek teljes tulajdonába megy át. Miután a határőri ingatlan javak birtokával katonai kötelezettség köttetett össze: kimondatott, hogy mindenki ilynemű birtok szerzése által a határőri katonai kötelezettséget vállalja magára az illető. Katonatisztek, hivatalnokok és lelkészek, kik a házközösségi kapcsolathoz nem tartoznak, az alaptörvény értelmében a határőrvidéken csak lakházat, és legfeljebb 3 hold földet, kereskedők és iparosok pedig, kik valamely házközösségtől különváltan élnek, a ház és udvarhelyet is beleértve, legfeljebb hat hold földet szerezhettek, azonnal megszűnvén e megszorítás, ha magukat és családjokat a határőri kötelezettségnek alávetik. A házközösségek tulajdonává lett földek, melyek a telekkönyvben bejegyezvék, a lakház