Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

134 E. R. MÁSODIK SZAK HARMADIK FEJEZET. szervezését elrendeli, megengedvén egyébiránt, hogy ideiglenesen a temesi bánság néven kormányzott területből egy, csakis a határszélen szervezendő őrvidék számára a megkívántató terület kijelöltessék s az eddigi véghelyi őrök (rácz és német települtek) azokba tétessenek át, de a többi rész azonnal megyei szervezetébe visszaállítva, az országhoz csatoltassék. Mária Terézia az 1741 : 18. t.-cz. határozatának csak részben tett, legalább egyelőre, eleget. 1745. jul. l-jén kiadott rendeletével legelőször is a dunai véghelyeknek, még pedig mind a Dunán innen, a szerémi kerületben (mint az előbbi §-ban láttuk), mind a Duna túlsó partján megszüntetését rendelte el. Ennélfogva a Duna túlsó partján Bácsmegyében feküdt dunai véghelyek, Szabadka, Zombor, Bresztovácz, Palánka az illetékes megyei (Bács) hatóságba bekeleztettek, a volt határőrök kamarai szerződés mellett nem annyira jobbágyokká, mint főldbérlőkké levén, tisztjeik pedig más ezredekbe tétetvén át. Ez alkalommal ruháztatott fel Zombor és Újvidék sz. kir. városi privilégiummal. — 1751-ben, bár több nehézséggel, megtörtént a tiszai és marosi véghelyek feloszlatása s az illető megyébe bekeblezése is. A rácz határőröknek tetszésére hagyatott, az 1751. okt. 23-diki rendelettel, hogy vagy a megyébe keblezett eddigi helyeiken polgári szervezet mellett megmaradjanak, vagy pedig mint határőrök a temesi bánság e végre kijelölt részeibe költözzenek át. Kik eddigi helyeiken megmaradtak, Bács megyének az ujabb ideig tiszamelléki néven ismert kerületét képezték ,• a bánságba vándoroltak pedig a Tisza partján a Maros torkolatától Nagybecskerekig elterülő földrészen, mely akkor a temesi bánságban levő nagy-kikindai, illyr határőrezredhez tartozott, telepittettek le, mint továbbra is katonai szolgálatot teljesitők. Később, a temesi bánság visszakeblezése alkalmával, az illyr ezred is feloszlattatott s Torontál megyébe osztatott be. Ekkép 1745. és 1751-ban a dunai és a marosi s tiszai különben is csak rövid ideig fenállott véghelyek megszűntek s a polgári terület és az ország alkotmányos közigazgatási szervezetébe újra felvétettek ; a temesi bánság néven külön és katonailag igazgatott részek azonban az 1741: 18. t.-cz. daczára eddigi törvényellenes lielyzetökés szervezetökben meghagyattak — ezek igazgatására nézve csak anynyiban történt változás, a mennyiben a szorosan vett katonai kormányzás helyébe a kormány 1751-ben polgári, úgynevezett kamarai kormányrendszert léptetett, a melynek értelmében ugyan nem többé katonailag, hanem polgárilag, ele még ezután is Magyarországtól, egész 1779-ig, elkülönitve s egészen az ausztriai örökös tartományok mintájára kormányoztattak. Ekkor 1751-ben, katonai igazgatás alatt a