Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

132 E. R. MÁSODIK SZAK. HARMADIK FEJEZETlovasból álló őrséggel együtt alakította s továbbra is a bán parancsnoksága alá rendelte. 1752-ben a lovasság eltörültetvén, a báni katonai véghely őrsége két gyalogezredre osztva, az I. és II. báni ezredek nevezetét nyerte. A horvát- és slavonországi (a mai Horvátország) katonai határőrvidékeknek Mária Terézia alatt eszközölt végleges és állandó szervezetével egyidejűleg és összefüggőleg a mai Slavonország, vagyis az egykori Szerém, Verőcze, Pozsega és Valkó megyék területén is katonai határőrvidékek szerveztettek. A most nevezett megyék ugyanis, midőn a XVII. század végével a török uralom alól felszabadultak, egy 1700ban kiküldött bizottság rendezése daczára is/ végleg megyei formában rendezve és Magyarországhoz teljesen visszakapcsolva nem voltak, mivel a nevezett megyéknek a török uralom alatt nagyon meggyérült lakossága helyébe telepitett ráczok katonai, mintegy határőri szolgálatra köteleztettek s az ország törvényeivel ellentétes privilégiumokkal ellátva, katonai módon igazgattattak. Az 1708., 1715., 1723. és 1729* diki országgyűlések hasztalan sürgetései után az 1741: 18. t.-cz. elrendelte ugy a temesi területre (a temesi bánság név alatt katonailag igazgatott alsó része Magyarországnak), valamint a szerémi kerületre nézve is, mely alatt Szeréin, Verőcze, Pozsega és Valkó értetett, hogy Magyarországhoz visszacsatoltassanak, beleegyezvén abba is a törvényhozás, hogy addig is, mig a békés állapotok tökéletesen helyre nem állanak, egy része nevezett területeknek a határőrvidék számára ideiglenesen kijelöltessék. Az idézett törvényczikk ezek végrehajtására bizottságot rendel kiküldetni. Ennélfogva 1745-ben Mária Terézia kiküldött egy bizottmányt, mely azonban a nádor befolyása nélkül a magyarok teljes kizárásával horvát egyénekből alakíttatván, és a törvény szellemének meg nem felelő utasítása értelmében akkép járt el, hogy kiszakítván egy a slavon határszélekkel összefüggőleg alakított katonai határőrvidék számára szükségelt területet, a többi megmaradt részt három megyére osztotta, Szerém, Verőcze és Pozsegára, melyektől a katonai határőrvidék számára elvont terület az egykori Valkóból eldarabolt, sőt némely a mai horvátországi Kőrösmegyéből is elvont területrészekkel kárpótoltatott. Ily módon nemcsak hogy Valkómegye elenyészett, nemcsak a megmaradt megyék eredeti határai egymással összezavartattak, hanem Verőcze megyéből egy rész a mai horvátországi sz.-györgyi ezredhez, és a horvátországi Kőrös megyéből egy rész Pozsega megyéhez csatoltatott. A nevezett négy megye, u. m. Szerém, Verőcze, Pozsega é« Valkó területéből elvont katonai határőrvidék azután három ezredre, u. m. a gradiskai-, brodi- és pétervárdira osztatott.