Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

130 E. R. MÁSODIK SZAK. HARMADIK FEJEZET. a Slavoniával szomszéd tartományok védelmének is szempontjából, Ferdinánd Slavonia határszélein s nevezetesen Kőrösmegye területén állandó katonaságot tartott már 1532. óta, melynek parancsnokai eleinte Kapronczán székeltek; később s különösen 1534-től fogva pedig, midőn Ferdinánd magoknak a slavoniai rendeknek kérelmére a katonaságot ott továbbra is meghagyta, ennek parancsnokai, hogy az osztrák tartományokhoz közelebb lehessenek, Varasdra tették át székhelyöket, ahonnan < zen, különben Kőrösmegyének területén szervezett katonai véghely, varasdi generalatusnak kezdett elneveztetni. Ezen generalatus Kőrösmegyének a törökök berohanásaitól félő lakosok által üresen hagyott helyeire ráczokat, úgynevezett priduáczokat kezdett telepíteni, kiknek száma az 1567 : 30. t. cz. ellenére is mindinkább szaporittatott. A letelepülteknek a letelepedés és nyert kiváltságok fejében katonai határőri szolgálatot kellett teljesíteniük. Horvát- és Slavonországnak már Ferdinánd idejében katonai őrséggel ellátott, de csak ideiglenesen s a török hódítás megakadályozására felállított katonai véghelyei állandóbb szervezetet Rudolf király és császár alatt 1578 után nyertek, midőn t. i. a belső ausztriai rendek kérelmére, kik az előbb említett évben a horvát- és slavon katonai véghelyek fentartására évenkint jelentékeny összeget (546,205 irtot, melynek felét a horvátországi véghely fentartására Karinthia, Karniolia és Grörz, másik felét pedig a slavon véghelyek fentartására Stayerország fizette) ajánlottak, Rudolf ezen intézményt továbbra is fentartani elhatározta. A Slavoniában fekvő varasdi és a horvátországi részekből alakított k á r o 1 y v á r o s i (a Károly foherczeg által 1579-ben épített Károlyváros erősségről neveztetett igy) generalatust a belső Ausztria kormányzását kir. helytartói czimmcl vezetett cs. kir. főherczegek, az e végből melléjök rendelt belső ausztriai hadi tanácscsal egyetértöleg, igazgatták egész 1742-ig, ami dőn a katonai határőrvidék katonai parancsnokai, tábornokok, a bécsi haditanácsnak rendeltettek alá. Ugyancsak Rudolf idejében a slavoniai véghely bővebb kiterjedést nyert az által, hogy az Una és Kulpa folyók közötti terület »petriniai véghely« elnevezéssel a varasdi generalatushoz csatoltatott, szerbek és bosnyákokkal telepíttetvén meg, kik a törökök elleni határőri szolgálat fejében a megtelepedésen kivül még némi kiváltságokat is kaptak, a melyekben azokat II. Ferdinánd is 1627-ben megerősítette. Midőn ekkép a károlyvárosi és varasdi generalátus állandóbb alakot nyert, Slavonia területén még egy ujabb véghely szerveztetett. Ugyanis a slavoniai rendek magok, tartva attól, hogy a törökök Slavoniát a Kulpa felől is megtámadhatják, állítottak fel a Kulpa folyón