Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

52. §. KAT. HATÁRŐRVIDÉKEK A TÁRSORSZÁGOK TERÜLE TÉX. 129 szág nevezete alatt — mint Botka T. magyarázza — nem az egész három tartományt : Dalmát-. Horvát- és Tótországot együttvéve érti. Az ekkép Mária Terézia által a katonai hatóság alól kivett és Horvátország polgári területébe keblezett buccarii tengermelléki ke­rület tengerészeti és kereskedelmi ügyeire nézve a fiumei kormányzó­ságnak volt alárendelve egész lS48-íg; sőt Buccari sz. kir. kikötőváros kapitányi tanácsa is a m. kir. helytartótanácstól függött és 1807. óta a magyar országgyűlésre is követet küldött, de e mellett a horvát tar­tományi gyűlésre is, amit Fiume, mint közvetlenül Magyarországhoz csatolt test. nem tett. 52. §. Katonai határőrvidékek a társországok te r ületen. A mai társországok területén felállított katonai határőrvidékek keletkezésére s azoknak a polgári közigazgatásból és területből való el­különítésére a török hódítás szolgáltatott alkalmat. Már a mohácsi vészt megelőzőleg 1522-ben II. Lajos magyar király kénytelen volt a régi Horvátországnak némely, Stayerország és Karinthia szomszédságában fekvő várait (Zengg, Knin, Szkradin Klissa; Kruppa. Likká, Osztrovicza) sógorának, Ferdinánd osztrák föherczegnek s a későbbi magyar királynak avégből átengedni, hogy a törökök ellen az osztrák tartományok érdekében is megvédje. Ennél­fogva a nevezett várak már ezen időtől fogva katonai (német) őrséggel láttattak el. mely felett a lajbachi kápitány parancsnokoskodott. Mi­dőn pedig a mohácsi vész után Ferdinánd uralkodása alatt 1537. s a következő években Horvátország legnagyobb része a törökök uralma alá került, elhatározá Ferdinánd a még birtokában maradt horvátor­szági részeket s ezekkel együtt Slavoniának a Kulpa és Száva közötti területét katonai őrséggel ellátni s egy német katonai parancsnok ha­tósága alá helyezni a végből, hogy ezen intézmény a szomszéd osztrák tartományok védfalául szolgáljon. Az említett részekben mint véghe­lyekben állomásozó katonai őrség parancsnokai már 1553-ban »Sty­riae et gentium Caesarearum in confiniis Croaticis et Slavoiricis capi­taneus« czimmel éltek. Ugyanezen időtájban és hasonló körülmények adtak létet a mai Horvátország, vagyis az akkori Slavonia területén is szervezett kato­nai határőrvidékeknek. Ugyanis, miután a törökök Magyarország alsó részeit s ezek közt különösen Szerém, Verőcze, Pozsega és Valkó me­gyéket elfoglalták, innen a szomszéd Slavoniába is be-berontottak s nagy pusztításokat tettek. Ezen beütések megakadályozására, illetőleg KOKBULY • ÁLLAMJOG. °

Next

/
Thumbnails
Contents