Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Tartalommutató - Bevezetés

BEVEZETÉS. Az államjog ismerete és rendszere. 1. §. Az állam fogalma. Az ember összes, érzéki ugy mint szellemi természeténél fogva a társas összlétre van utalva s rendeltetését e földön csak ugy érheti el, ha társaságba lép és abban szabad cselekvőségét kifejtheti. — Több, kisebb, nagyobb táraságok léteznek, mint családok, törzsek, községek stb., melyek jobbára mindnyájan az emberi természeten alapulva, az emberiség céljainak (melyeket a szellemi és anyagi fejlődés általános kifejezései alá foglalhatunk) megvalósitására törekesznek ugyan, de arra magokban véve leginkább azért elégtelenek, mivel a társas összlét fenmaradására és a külső szabad cselekvőség kifejthetésére okvetlenül szükséges jognak elismerését, részrehajlatlan alkalmazását és kellő foganatosítását — vagyis egyszóval: a jogállapot megvalósítását, elszigetelten, korlátlan hatalmuknál fogva, közös főhatalom hiányában sikeresen eszközölni nem képesek. Amiértis azon céloknak megvalósítása, avagy csak megközelítése is, csak egy nagyobb és a kisebbeket magában foglaló társaságban, melyet államnak nevezünk, lehetséges. Az állam tehát — hazánk egyik legkiválóbb jogászának szabatos értelmezését tartva meg — »a joguralom létesítésére (a jogállapot megvalósítása), a szellemi és anyagi fejlődés előmozditásására«, vagyis az ember összes életcéljainak megvalósítására »határozott területen, közös főhatalom alatt szervezett társaság.« 1. A társas összlét szükségét lás d bizonyítva Pauler : Eszjogi alaptanában 249 — 259. és 389—393. §§. Annak természetszerüségét oly szépen fejezik ki Aristoteles ismert szavai: »<&boei íarh avgunog Cwov noh TÍ%ÓV.« így Cicero is de offic. I. 17.; de republ. I. 25. és de finibus IV. 2., hol mondja: »— — nos natos KOREULY. ÁLLAMJOG. 1