Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

E. R. MÁSODIK SZAK. HARMADIK FEJEZET. tosságu és világos tartalmú oklevelet adott ki, mely a szabad kereskedelmi várossá nyilvánított Fiumét, eddigi, Szörény megyéhez és Horvátországhoz való, különben is csak megkisérlett, de nem törvényesített, ideiglenes viszonyából kiemelvén, világos szavakkal közvetlenül Magyarországhoz tartozó külön testnek nyilvánítja és világos szavakkal elismeri a magyar koronának ősi jogát Fiumére. »Mi, Mária Terézia — igy szól az oklevél — Magyarország és a hozzá tartozó országok és tartományok közjavára irányzott számtalan intézkedéseink között ... az által is akarván a magyar kereskedelemről gondoskodni, hogy a tengeri kikötőket és azon tengermelléket, mely rövid ideig austriainak neveztetett, de ősi joggal Magyarországhoz tartozott, ahhoz legújabban visszakapcsoltuk s különös jóakaratunk és kegyességünk tanúságául Fiume városát és kikötőjét abba bele is kebleztük egyszersmind Fiumét más városok közöl kiválasztván szabad kereskedelmi helylyé és várossá alkotni, s mindazon kiváltságokkal, mentességekkel, szabadságokkal és előjogokkal melyek kereskedelmi helynek és községnek szükségesek, feldiszítni akarjuk,. .. mely kegyelmes szándékunk annál biztosabb foganatosítására azon felül beleegyezünk, hogy Fiume kereskedelmi városa, kerületével együtt, mint Magyarország szent koronájához kapcsolt külön test ezentúl tekintessék s mindenben kezeltessék, és a másik buccarii kerülettel, mely tudniillik elejétől fogva Horvátországhoz tartozott, semmikép össze ne kevertessék...« Az ekkép teljes autonómiával biró magyar törvényhatósággá alakult Fiumének közigazgatási ügyekben a m. kir. helytartótanács, törvénykezésiekben pedig a magyar királyi curia volt felebbviteli fórumai — Horvátországgal és a különben is nemsokára megszűnt Szörény megyével semmi legkisebb kapcsolatban sem levén.— Fiumének ezen az 1779-diki oklevél áltul nyert állása, az 1790., az 1802. és 1805-diki országgyűlések sürgetései után, a törvényhozás által is érvényesnek elismerve és a törvények közé beczikkelyezve lett az 1807. 4. t. cz. által. »J e 1 e n c z i k k e 1 y által — igy szól az id. t. cz. — kijelentetik, hogy Fiume városa és kikötője, melyet a dicső császárnő és királynő Mária Terézia külön diploma által már bekebelezett az országba, Magyarországhoztartozik. Egyszer s mind pedigo rszágyülés alkalmával a fiumei kormányzónak afő-, rendeknél, Fi umev árosaköveteinek pedig a Karoknál és Rendeknél illetékes ülés és szavazatfogadatni.* Nem sokára e beczikkelyezés után a mostoha körülmények el-