Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

122 E. R. MÁSODIK SZAK. HARMADIK FEJEZET. jövedelmek 45 %-ából ki nem kerülne, a hiányt Magyarország előlegezi; ha ellenben az érintett 45 %, nagyobb összegre megy, a többlet a közös költségek fedezésére fordíttatik. A 2.200,000 frt minimalis összegnek ezen biztosítását azonban az 1873 : 34. t.-cz. 3. §-a eltörölte. 2. Midőn a határőrvidék még nem polgárosított része, részben vagy egészben Hcrvát-Slavonországokkal közigazgatásilag egyesíttetik s Horvát-Szlavonországok akkori összes területének mind közjövedelmei, mind beligazgatási költségei megállapíthatók lesznek, ha ezen alapokon a törvény azon rendeletére nézve, mely a Horvát-Szlavonországok jövedelmeiből ezen országok közigazgatási költségeire fordítandó 45 %-ot megállapítja, módosításnak szüksége mutatkoznék : ezen módosítás, habár az 1868. évi 30. t.-cz. 12. §-ában kijelölt határidő még nem következett is be, a változott viszonyok és Horvát-Szlavonországok valódi szükségletének tekintetbevétele alapján az 1868 : 30. t.-cz. 70. §-ában megszabott kölcsönös egyezkedés módján eszközlendő. HARMADIK FEJEZET. A magyar tengerpart és a katonai határőrvidék. 49. §. A magyar tengerpart. A magyar tengerpart az adriai tenger éjszakkeleti csúcsán, a quarnerói öböl körül fekszik s két, a területi hovátartozás tekintetében egymástól különböző részből áll, u. m. a fiumei kerületből^ mely egyenesen és közvetlenül Magyarországhoz tartozik és a buccarii kerületből saz ezzel együtt a mai Fiume megyéhez tartozó tengerpartból, mely a mostani jogviszonyok szerint a mai Horvátország területéhez levén fűzve, csak ennek utján, tehát közvetve tartozik Magyarországhoz. A magyar-horvát tengerpart határait éjszakról Zágrábmegye, keletről ugyanezen megyén kivül az ogulini határőrezred, délről és nyugatról pedig az adriai tenger alkotják. Ezen tengerpart egy külön tengerészeti és kereskedelemügyi közigazgatási hatóság alatt szervezetét Mária Teréziától 1776-ban nyerte, ki az ugyanezen évben Magyarországnak ajándékozott, de már jóval előbb (1717, újólag megerősítve 1725-ben decz. 19.) szabad kikötővé nyilvánított fiumei kerületet említett kiváltságában megerősítvén, s a buccarii kerületet is szabad kikötői kiváltsággal ruházván fel, tengerészeti és kereskedelmi ügyek tekintetében mindkettőt, tehát a buccarii kerületet is, a fiumei kormányzóságnak rendelte alá. A mai Horvátország az egész magyar tengerpartot már 1848 előtt közvetlenül saját területéhez tartozónak állítván, annak a társországok területéhez való kapcsolását — bár, mint a következő §§-okban ki fog tűnni, minden alap nélkül — valamint 1848 előtt, ugy legújabban is követelte. A buccarii kerületre nézve, mely már