Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

50. §. FIÜME. 123 1848 előtt is, habár tévesen, Horvátország területéhez tartozónak tekintetett, czélt is ért — de nem egyszersmind a fiumei kerületre nézve is, mely közvetlenül Magyarországhoz csatolt külön testet képez ma is. Egyébiránt a tengerészeti ügyekre nézve, melyek nem tartoznak a társországok autonómiájához, jelenleg is az egész mag^^, horvát tengerpart a magyar felelős minisztérium által, a fiumei kormányzóság utján, kormányoztatik és a tengerészeti jogszolgáltatást is az egész tengerpartra nézve a fiumei ujabban szervezett m. kir. törvényszék és a m. kir. Ítélőtábla és legfőbb Ítélőszék gyakorolják. A fiumei kir. törvényszék felállítására és hatáskörére nézve lásd a m. kir. igazságügyi miniszternek 1871. sept. 11-én kiadott rendeletét — a »Rend. Tára« 1871. évf. 52. sz. a. — A magyar tengerpartra nézve lásd Botka T,, Császár P., Szalay L. és Palugyaynak az irod. rov. felhozott műveit. 50. §. Fiume. Fiume és a fiumei kerület, mely Fiume városán kivül még három községet (Plasse, Cosala és Drenova) foglalva magában, nem tesz egészen egy • mérföld területet sem, mint Botka T. igen találóan megjegyzé, »nem fegyver, nem békekötés, nem foederatio utján jutott a magyar korona birtokába, hanem a nemzeti szerzésnek legritkábbja, kir. adományozás által.« És valóban Magyarország jogczíme Fiumére nézve Mária Terézia adományozásán és az ezt beczikkelyező törvényen alapul. Hogy tartozott-e Fiume csakugyan a régibb időkben az említett adományozás előtt Magyarországhoz: azt ép ugy, mint Fiumének régibb történetét homály fedi. Szalay László ugyan határozottan állítja ezt. Szerinte azon dalmát városok és várak közé, melyek Kálmán királyunknak 1102-ben hódoltak, Tersact vára is tartozván, ennek oltalma alatt keletkezett a Fiumára vizén túl, ott, hol az a quarnerói öbölbe szakad, sz. Vid városa, olasz névvel Fiume, melynek első fejlődése egykorú Tersactnak a Frangepán-család által birtoklásával. E család tagjai már III. Bála király idejében a környék urai voltak, kiknek jó- és balszerencséjében Fiume is huzamos ideig osztozkodott. Idő folytán, s ugy látja Szalay, hogy még a XV. század közepe előtt, Fiume magát Tersact uralma alól felszabadította; de e század vége felé egyszersmind a magyar sz. koronától is, melyhez három századnál tovább tartozott, elszakíttatván, az ausztriai főherczegek uralma alá mint önmagát kormányzó terület jutott. Ez utóbbi állításához nem is férhet semmi kétség, mert bizonyos, hogy Fiume csakugyan az ausztriai főherczegek uralma alá jutott, még pedig Fiumének 1792-ben saját adatai után közzétett felvilágo-