Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

48 §. A TÁRSORSZÁGOK PÉNZÜGYI VISZONYA MAGYARORSZÁGHOZ. 121 hogy Horvát- és Slavonországok jövedelmeiből mindenekelőtt bizonyos összeg, mely ez országok beligazgatási költségeire időnkint egyezményileg megállapíttatik, vonassék le, s csak a beligazgatási szükséglet fedezése után fenmaradt összeg fordíttassék a fentebbi ügyek igényelte költségekre. Ennek alapján elrendeli az 1873 : 34. t.-cz. 3. §-a, hogy HorvátSlavonországok beligazgatási szükséglete az 1873. évi január hó l-jétől kezdve azon időre, a meddig a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai között a közös ügyek költségeihez való hozzájárulási arány iránt kötött egyezmény tart, mindenekelőtt Horvát-Szlavonországok egyenes és közvetett adóinak és egyéb közjövedelmeinek 45 °/o-ával fedeztessék, vagyis hogy azon országok tiszta közjövedelmeiből annyi százalék szolgáltassák be azon horvát-szlavón országos vagy törvényhatósági pénztárba, a hová a társországok törvényhozása vagy kormánya kívánni fogja. Horvát-Szlavonországok összes bevételeinek 55°/0-a a közös költségek fedezésére a közös kincstárba lévén beszolgáltatandó. Horvát-Szlavonországok tiszta közjövedelmeinek 45 °/0-a akként számíttatik ki, hogy Horvát-Slavonországok összes egyenes és közvetett adóiból, a Horvát-Szlavonországokban fekvő államjavak jövedelmeiből s egyéb közjövedelmekből csak azon kiadások vonatnak le, a melyek az adók kivetésével és behajtásával — a közös pénzügyi igazgatás költségeit ide nem értve — az államjavak kezelésével, a közvetett adók és jövedékek és a többi közjövedelmek előállításával és a közvetlen kezelésével járnak. Horvát-Slavonországok összes bevételei közöl, melyek az előbb említett módon osztandók meg, kivétetnek és pedig még az 1868 : 30. t.-cz. rendelete szerint: a) a bor- és husfogyasztási adók, melyek nevezett országokban az eddigi gyakorlat szerint továbbra is a községi kiadások fedezésére fordíttathatnak és b) a határvám jövedelmei, melyek az 1867 : 12. t.-ezikk 64. §-ában meghatározott czélra fordítandók. Ha azonban a társországok jövedelmei bármikor, az adóképesség növekvése folytán, annyira szaporodnának, hogy a köztök és Magyarország közt közös ügyek költségeinek fedezésére a hivatalos adatok alapján kiszámított és fenébb felhozott adóképességi kulcsot is felülhaladnák: ez esetben, csak az említett kulcs szerint járulván a közös költségek fedezésérc, a fcnmaradó felesleg Horvát-Slavonországok rendelkezése alá esik, anélkül, hogy azon összegeket, melyekre nézve az 1873. előtti években a közös költségeket illetőleg hátramaradtak, utólag fedezni köteleztetnének. 1. Az 1868 : 30. t.-cz. a Horvát-Slavonországok beligazgatási költségeinek összegét 2.200.000 írtban állapította meg úgy, hogy ha ez az összeg az ottani köz-