Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai
120 E. K. MÁSODIK SZAK. MÁSODIK FEJEZET. vényliozással és kormányzattal biró országoknak képviselői mind a közös magyar országgyűlésen, mind annak delegátiójában a horvát nyelvet is használhassák. A közös törvényhozás által (t. i. a magyar országgyűlésen ő Felsége hozzájárulásával) Horvát-, Slavon- és Dalmátországok részére alkotandó törvények, ő Felsége által aláirt, horvát eredeti szövegben is kiadandók s a nevezett országok gyűlésének megküldendők. Horvát-, Slavon- és Dalmátországok határaik között a belügyeikben saját országos egyesült színeiket és czimeröket használhatják, ez utóbbit mindazonáltal sz. István koronájával fedve. Magyarországot és nevezett társországait közösen érdeklő ügyek tárgyalásakor azon az épületen, melyben a magyar korona országainak közös országgyűlése tartatik, a magyar lobogó mellett a horvát is felvonandó. — A magyar korona országai által veretendő pénzeken a királyi czimbe a »Horvát-,Slavon- és Dalmátországok királya« czim is felvétetik. Végül megállapíttatott, hogy minden, az 1868: 30. t,-czikkel ellenkező, eddig í'enállott törvények és határozatok érvényesek lenni megszűnnek ugyan, de mindazok az alkotmányos jogok és alaptörvények, a melyeknek élvezete és oltalma a múltban Magyarországra és Horvát-Slavonországokra egyaránt kiterjedt s ez egyezménynyel nem ellenkeznek, továbbra is a magyar korona és országai közös jogainak és alaptörvényeinek tekintetnek. 48. §. A társországok pénzügyi viszonya Magyarországhoz. Horvát-, Slavon- és Dalmátországok azon költségekhez, melyeket egyfelől a magyar korona összes országai és ő Felsége többi országai közt — a pragmatica sanctio s az 1867 : 12. t.-cz. alapján — közöseknek ismert ügyek; másfelől pedig a Magyarország és nevezett társországai közt közösöknek megállapított s fenébb elősorolt ügyek igényelnek : adóképességök aránya szerint volnának kötelesek járulni. Ezen adóképességi arány 10-évre hivatalos adatok alapján Magyarországra nézve 93*5,592,201, Horvát- és Slavonországokra nézve pedig 6'4:,4:07,708 százalékban állapíttatott meg. De mivel Horvát- és Slavonországok, az előbb említett költségek tekintetében, ezen adóképességi kulcs szerint jogosan rájok eső részt csak ugy fedezhetnék, ha a saját beligazgatásukra (autonomiájokra) szükséges összegek nagyobb részét is átadnák: Magyarország, tekintettel azon testvéri viszony megújítására, amely közte s Horvát- s Slavonországok közt századok óta fenállott, készséggel beleegyezett,