Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

104 E. R. ELSŐ FEJEZET. MÁSODIK SZAK. megyét illetőleg ugyanazt bizonyítja (Kollev id.h. 377. lp.); 12) II. Ulászló 1514 diki parancslevele Valkó megye nemeseit a Dózsa-lázadás alkalmával a nádor melletti felkelésre inti (Pray : Epist. Proe. P. I. 83 lp.); 13) Zárai Jeromos I. Ferdinánd követe a török császárnál 1533. febr. 11. Konstantinápolyból irt egyik levelében Pozsegát Slavoniától megkülönbözteti (Góvay : »Urkunden und Acktenstücke stb. 1848. III. Lief. 74. lp.); 14) Zápolya János is 1536. július 13. Nagyváradról irt két rendbeli levelében szintén megkülönbözteti Pozsegát Slavoniától (Gévay id. h. 116. és 140. lp. — Az okleveleken kivül még számos bizonyítékot lehet találni e tárgyra vonatkozólag a XV., XVI., XVII. és XVIII. századbeli bitéire méltó irók és tekintélyes államférfiak műveiben, melyekre, valamint eg3-éb bizonyítékokra nézve Gyurikovits és Palugyay id. műveiken kivül lásd : Szalay »A horvát kérdéskez« cz. dolgozatát, és az én »Báni méltóság« cz. művemnek 112 —119. és 123 —137. lapjait. Hogy a mohácsi vész előtt a drávamelléki megyékre a slavoniai bán hatósága soha sem terjedt ki, s hogy ez alól Mátyás király idejétől kezdve a mohácsi vészig egyedül honvédelmi tekintetben az egyetlen Verőcze megye tesz kivételt — lásd »Báni méltóság« czímü művemnek 77 — 78. és 117 —119. lapjait. 2. Némelyek, hogy a drávamelléki megyéknek Slavoniához (a mai Horvátországhoz tartozását bebizonyíthassák, állították, hogy azokat Alsó-Slivoniának, a valódi Slavoniát pedig felsőnek nevezték egykor. De ez tévedés, illetőleg mások tévedésbe ejtésére kigondolt okoskodás ; mert igaz ugyan, hogy Slavonia már régóta alsó és felső slavoniára osztatott, amint ezt p. Imre királynak is egy 1 200. évről kelt oklevele bizonyítja (Fejér Cod. Dipl. III. k. 307. lp.) ; de a drávántuli magyar megyék e felosztásban nem foglaltattak. Az 1715 : 118. és 1741 : 18. és 50. t.-czikkekben is említés tétetik Alsó-Slavoniáról, akképen azonban, hogy mind e két türvényczikkben a szerémi kerület alatt értett Szerém, Verőcze, Pozsega és Valkó megyék Alsó-Slavoniától megkülönböztetnek, a szerémi kerületre nézve a Magyarországba való, Alsó-Slavoniára nézve pedig a Slavoniába való bekeblezés rendeltetvén el. Hogy a »Sirmiense territórium* alatt mit értettek, eléggé megmagyarázza ezt az 1745. april 27-ki kir. rendelet is, melyben kimondatott: »Ut Sirmiense territórium cum inferiore Slavonia Regno Hungáriáé inseratur, submittatur que Proregis Croatiae jurisdictioni, primum tamen ager satis superque spatiosus pro militibus limitandis definiatur ; deinde regio reliqua, una cum Valcoviensi tractu, in Sirmiensem, Verőczensem et Poseganum Comitatus tres divisa, quoad negotia civilia et provincialia a prorege Illyrici, quod tributum et vectigalia ab exc. Consilio et Aerario Eegio administretur.« »Alsó« nevezet alatt Slavonia azon részét értették, mely a mai Bosniának szávántuli részében az Unna folyótól egész a Verbász folyóig terjedve, egykor szintén Slavoniához tartozott, de a törökökkel kötött békekötések értelmében ezek uralma alá kerülvén, a mai török Horvátország területéhez tartozik ; ugyancsak Alsó-Slavonia név alatt értették azon területrészeket is, melyek az Unna és Kulpa közt a mai két báni végvidék területét, továbbá Zágrábmegye Száván inneni azon részét képezik, mely a gradiskói végvidék felé, a Száva és Lónya vize közt fekszik, és végre a volt varasd-szent-györgyi ezredeknek, vagyis a mai Belovár megyének, Pozsegával határos részeit alkotó területet az Illova és Csaszma folyók táján. — V. ö. Gyurikovits id. m. I. B,. 34 — 38. és 66., II. R. 58. 62 — 65. és III. R. 71. s köv. lapjaiv. és Palugyay : »Kapcsolt részek:< 224 — 229 . lp