Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

40. §. AZ EGYKORI DRÍVAMELLÉKI MAGYAR MEGYÉK. 103 rájok vonatkozó úrbéri intézkedések tekintetében, a magyarországiak közt s a horvátországiaktól elkülönítve említik; valamint az 1848: 5. t.-cz. is ezeket a magyar vármegyék közé sorozván, követei számát mint ilyeneknek határozta meg. De nem csak a törvényhozás, hanem a XVIII. század történeti és államjogi irói is, az 1751 : 23. t.-cz. daczára, nevezett megyéket továbbra is magyarországiaknak tekintették és neveztek. Így Szörényi László szerérni püspök (Vindiciae Sirmiens, 1746., 165—176. lp.) Timou Samu (Imago nov. Hung. 1734. 19- 22. lp.), Pray (Dissert. kist. cr. de S. Ladislao 1779., 80—82. lp.), Bencsik Mik. (Nov. diaet. 35 — 38. lp.), Szegedy (Tyroc. Trip. 1767., 649 lp.) és Pálma (Spec. Herald. R. H. 56. lp.) Mivel azonban az említett 1751 : 23. t, cz. szerint a bán hatósága is némileg az említett megyékre nézve íénhagyatott, ebből azon balvélemény kezdett lábra kapni, mintha azok mindig a Horvátországnak nevezett Slavoniához tartoztak volna, s általános szokássá lett e megyéket Slavoniának nevezni el: annyival is inkább, »mert a valódi Slavouiára ráragadván a Horvátország elnevezés, szükség volt tartományt keresni, melyet Slavoniának neveznek el« — mondja igen találóan Szalay. 1. A drávántuli vagy drávamelléki megyéknek Magyarország almaterületéhez való tartozását és magyar megyei jellegüket minden kétségen kivül hebyezik a következő oklevelek; és j>edig az Árpád-korszakra vonatkozólag: 1) Sz. Istvánnak a pécsi püspökséget alapító s 1009. kelt oklevele (Fejér Cod. Dipl. I. 291 lp.); 2) Szt. Lászlónak ugyancsak a pécsi püspökség javára kiadott s 1093. kelt oklevele (Fejér Cod. Dipl. I. 480. lp.): 3) II. Endrének szintén a pécsi püspöki megye javára kiadott 1235. kelt oklevele, melyben Valkót, Veró'czét és Pozsegát e magyar püspükség területéhez számítja (Fejér Cod. Dipl. III. k. 2. füz. 421. lp.); 4) IV. Béla egy 1237-diki oklevele Szerém megyét Magyarország megyéjének nevezi (Fejér Cod. Dip. IV- k. I. f. 68. lp.); 5) III. Endrének 1299-diki Pozsegát Slavoniától megkülönböztető oklevele (Fejér Cod. Dip. VII. k. 5. íüz. 547. lp.) A vegyes házhói származott királyok korszakára nézve ugyanazt bizonyítják 6) az ország báróinak egy 141 6-ban Pécsett tartott gyülésökből kelt oklevele, melyben Szerem és Valkó megyét Slavoniától a legvilágosabban megkülönböztetik (Fejér Cod. Dip. X. k. 8. f. 564—569. lp.) 7) Mária királynő 1378. Gara Miklós érdemeit megjutalmazó adománylevelében Pozsegát, s a macsói és szörényi bánságokat Slavoniától világos szavakban megkülönbözteti (Fejér Cod. Dip. X. k. 3. f. 316. lp.); 8) Zsigmond királynak Gara János javára 1427. kiadott adománylevele Valkót Magyarország határain belől fekvőnek mondja s igen sok magyar nevü Valkó megyebeli helységeket emlit (Fejér Cod. Dip. X. k. 6. f. 860 — 867. lp.); 9) Ugyancsak Zsigmondnak 1424. kelt sa királyné ellátásáról gondoskodó oklevelében Pozsega és Verőcze vármegyét a legvilágosabban megkülönbözteti Slavoniától. (Eredetije a bécsi cs. levéltárban, innen lemásolva a nemzeti múzeum kézirati oklevélgyűjteményében.); 10) Jakab szerémi püspök 1437. aug. 27-én a pápához intézett levelében Szerém megyét Magyarországba keblezettnek állítja (Koller Hist. Episc. Quinque eccl. IV. 356. lp.); 11) Albert királynak 1439. máj. 28-án kiadott parancsa Szerém- és Valkó