Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

40. §. AZ EGYKORI DRÁVÁMELLÉKI MAGYAR MEGYEK. 101 1691 ben annyira túlnyomó számmal voltak, hogy Szentiványi Márton ugyanez évben megjelent egyik művében (Curiosiora et selectiora variarum scientiarum miscellanea. Decas Sec. Pars I. 148. lp.) a mai horvátországiaknak nevezett megyéket még helyesen Slavoniának nevezvén, a kérdéses megyéket Rasciának ezímezte; a minthogy egyéb a XVII. században élt történetírók és geographusok is e megyéket Slavoniától megkülönböztetik és legtöbben közülök világosan magyar megyéknek nevezik. (így Zrínyi Miklós »Pethő Gcrgely« név alatt kiadott magyar krónikájában, melyben a magyarországi és tótországi vármegyéket elősorolja; Zeiler Márton 1660-ban megjelent »Beschreibung d. Königr. Ungarn.« 228. lp.; Beza »Neue Besereib. d K. Ung.« Lipcsében 1664. mgj. míiv. 191. lp.; Hevenesi Gábor az általa 1689-ben kiadott magyar térkép jegyzeteiben stb.) Az 1699-diki karloviczi béke értelmében nevezett megyék a magyar sz. koronának végleg visszaadatván, hogy ekkor ismét mint magyar megyék tekintettek, az a következő három adatból is kitűnik, a) Nevezetesen mindjárt még a béke megkötésének évében a magyar szent koronához tartuzó összes terület, Erdély kivételével, az adó aránylagos feloszthatása, és a török uralma alól visszaesett részekre is kivethetése tekintetéből a nádor által, a király és országos rendek beleegyezésével, 6 adózási kerületre osztatván fel: Szerém, Verőcze, Pozsega és Valkó a drávántuli V-ik adózási kerületnek, és ugyanekkor Slavonia (a mai Horvátország) és a régi Horvátországból íénmaradt kis rész »a horvát-tótországi« Vl-ik kerületnek vétetett fel. — b) Továbbá 1700-ban a magyar kir. kanczellária részéről egy bizottmány küldetett ki a nevezett s a török uralom alól ekkor visszaesett megyék rendezése végett, a mely bizottmány 1700. decz. 11-én kelt jelentésében előadja, hogy Szerém, Verőcze, Pozsega és Valkó megyéket »Magyarország törvényei és szokásai alapján« rendezte, s a megyei tisztviselőket utasította, hogy »a többi magyarországi megyék példájára* járjanak el hivatalaikban, c) Az ekkép rendezett magyar megyék ezután, mint ilyenek, ismét megjelentek, megyénkint küldött képviselőik által, az országgyűlésen; amint ezt az 1708-ki pozsonyi országgyűlés máj. 26-iki ülésének az a jelenete is bizonyítja, hogy midőn a nevezett napon a későn érkezett Pozsega megyei követ a magyar megyei követek asztalánál helyet foglalt, kérdés intéztetvén a már akkor Horvátország jogaival és neve alatt szereplő szlavóniai követek részéről, hogy vajon nem tartozik-e Pozsega Slavoniához: az országgyűlés végzésében kijelentette, hogy Pozsega Magyarországhoz tartozik s mint magyar megyének külön követtel kell birnia. 3. Mindezen, a török uralom alól való felszabadulást követő