Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

38. §. ERDÉLY. 91 sért fordításában : Bib. sz. Konstantin munkái. (Magy. Akad. phil. törvény- és történettud. értesítő 1860. 139 — 140. és 154-155. lp.) — Béla király nóvt. jegyz. 24. és 41 -43. fej. — Szabó Károly: A magyar vezérek kora 85 — 89. ; 99 — 100. és 370 -373. lp. Szalay L. Magy. tört. I. 62. lp. ELSŐ FEJEZET. Az egykori kiegészítő részek. 38. §. Erdély. 1. Erdély Magyarország kiegészítő része voltminrlig. Már a honfoglalás alkalmával a hét magyar vezérek egyike, Töhötöm által meghódíttatván, Sz. István azt 1002. még szorosabban az anyaországhoz csatolta az által, hogy, Töhötöm elégedetlen unokájának elfogatása után, egy kormányzót — utóbb vajdát — állított Erdély élére, mely ettől fogva egész a mohácsi vész utáni időkig mind törvényhozás, mind közigazgatás és igazságszolgáltatás tekintetében Magyarországgal azonegy s annak szorosan vett kiegészítő része volt. A mohácsi vész előtt ugyanis Erdély egyetlenegy (köz ugy, mint magán) oklevélben sem említtetik soha, mint ország (regnum) avagy tartomány, hanem legfeljebb erdőntuli (erdélyi) részekT »partes transylvanae« »ultrasylvanae« név alatt; királyaink czimeiben ép ugy nem fordul elő, mint a hogy régente Slavonia sem, mert »Magyarország királya« név és fogalom alatt Erdély és Slavonia is mint kiegészítő részek benfoglaltattak; külön országgyűléssel és azon saját törvények hozatalának jogával a mohácsi vész előtt soha sem birt, hanem a magyar országgyűlésen, az ide megjelenni tartozott erdélyi magyar főpapok, főurak, nemesek, székelyek és szászok közrészvételével hozott törvények uralma Erdélyre is kiterjedt. Erdélynek három politikai joggal biró nemzete, melyek közt különösen a székelyek és szászok voltak szép kiváltságok birtokában, élvezetében volt azon jognak, hogy valamint mindegyik saját belügyei tekintetében közgyűlésein helyhatósági szabályokat alkothatott, ugy mind a három nemzetet egyesítő közgyűléseket is tarthatott, amelyeken néha az esetleg Erdélyben tartózkodó király is elnökölt, azonban e közgyűléseken távolról sem foglalkoztak, mert nem is foglalkozhattak, törvényhozással — a minthogy nem is maradt reánk ezen időszakából Erdélynek egyetlenegy külön törvénye sem ; hanem, mint a központtól távol fekvő részek, szükség idején, midőn gyors határozásra és cselekvésre volt szükség, honvédelmi intézkedéseket tettek, vagy a magyar országgyűlésnek a honvédelem s az erre vonatkozó adók és segedelmek iránt hozott s