Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

92 E. R. MÁSODIK SZAKA.SZ. FLSÖ FEJEZET. Erdélyt illető határozatainak mikénti foganatosításáról tanakodtak, leggyakrabban pedig peres ügyeknek elintézésével foglalkoztak. Közigazgatási tekintetben is, mig a magyar megyék és székely székek a magyarországiak mintájára voltak rendezve, az azok élén álló főtisztviselőket ép ugy, mint a vajdát, székelyispánt s a szászok grófját is a király nevezte ki. Az igazságszolgáltatást illetőleg is hasztalan keresnénk egy erdélyi legfőbb hatóságot, mert valamint az erdélyföldi magyar nemesek, mint ilyenek közvetlen a király alatt állottak s 5 esetet kivéve, a vajdai szék előtt megjelenni sem tartoztak, ugy a székelyek. — kik a magyar nemesekkel mindenben egyenlő jogokkal birtak — és szászok is legfőbb folyamodásban a király s illetőleg annak kúriája alatt állottak; és azért Erdély különválása előtt Írhatta magát Verbőczy Magyarország és az erdélyi részek országbirájának »judex curiae et partium Regni Transylvanarum.« 2. A mohácsi vész után (1526. aug. 29.) nem vált el Erdély mindjárt Magyarországtól, hanem inkább az azelőtti egy ország oszlott, két királylyal élén, kétfelé, s az egyik félhez Erdély is tartozott. Ugyanis az 1538. február 24-ki János király és Ferdinánd közt létrejött nagyváradi békében, — a melytől számítják többen tévesen Erdély különválását — az országnak a két király közötti felosztásáról, de nem külön Erdély és erdélyi fejedelemségről van szó; sőt e béke értelmében János király halála után az egész országnak, tehát az általa birt fele résznek, és így az ebben foglalt Erdélynek is Ferdinándra' kellett volna szállani. De a nagy-váradi béke eme pontja János király halála (1540. jul. 21.) után végrehajtva nem lett; mert az ő csecsemő fiát Zsigmondot is királylyá választották az uralma alatt levő részek. János Zsigmond érdeke és királysága megvédésének ürügye alatt foglalta el a török az ország fővárosát Budát; a honnét ezután a csecsemő király anyja és tanácsosai kivonulván, Gyulafehérvárra, Erdélybe tették át székhelyöket. Ekkép miután a törökök az ország fővárosán kívül annak jó részét is meghódították. Magyarország egy másik nagy része Erdélylyel együtt János Zsigmond által Gyulafehérvárról kormányoztatott, és a harmadik rész, felső Magyarország, Kassa és Pozsony fővárosokkal Ferdinándot uralta, az ország tényleg három részre levén íeldarabolva; a János Zsigmondot uraló magyarországi és erdélyi részek, látva azt, hogy a török nem hajlandó az általa elfoglalva tartott részeket, mint Buda elfoglalásakor ígérte volt, a már felnőtt királynak átadni, és igy az ország régi egységének helyreállításáról jó ideig lemondani kénytelenek: 1556. jan. 26-án Tordán, marcz. 8-án Szászsebesen és ugyancsak márcz. 25-én Kolozsvárott tartott országgyűlésen »az erdélyi uj magyar választó fejedelemséget«