Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

90 E. R. MÁSODIK SZAKASZ. mint kapcsolt részeket és harmadszor a magyar szent korona főuraságának hódoló, de saját fejedelemmel, törvényekkel és kormányzattal biró mellékországokat. Mindezeket együttvéve értették régebben a magyar szent korona területének fogalma alatt. Azonban a mellékországok részint már a mohácsi vészt megelőzőleg, részint és főleg azután kiestek a magyar uralom alól. — A régi Horvátország, miután legnagyobb része a törökök által elfoglaltatott, kiesett a magyar korona alól, s elestével területi tekintetben nevezetes változásoknak lett szülőanyjává. Horvátországnak ugyanis, melyből még a magyar korona uralma alatt maradt egy igen csekély rész katonai hatérőrvidékké alakittatott, Slavonia nemcsak nevét, hanem ezzel együtt lassankint jogait is fölvette : Slavonia nevezete pedig, a Dráva mellékén, tőszomszédságában fekvő Szerém, Verőcze, Pozsega és Valkó magyar megyékre csúszott át. Ezen változás óta a nevezett egykori magyar megyék Horvátországhoz tartozóknak s ezzel kapcsolatban ; egy és ugyanazon jogviszonyban levőknek állíttattak és követeltettek horvát testvéreink részéről; és valóban a kormány is már 1848 előtt tényleg ezen felfogást juttatta érvényre. Az ország területén a mostoha körülményele és a kormány törvényellenes törekvései által tett eme változásokat, melyekbe 1848 előtt Magyarország belenyugodni soha sem akart, végre a magyar törvényhozás is a magyar és horvát nép testvéri viszonyának felujitása kedvéért, az 1868. évi 30. t.-czikkében szentesitette. Magyarország neve alatt tehát most az anyaterületen, — mely az egykori magyar megyéknek, Szerém, "Verőcze, Pozsega és Valkónak Slavoniává történt átváltozása óta szűkebb lett — Erdélyen és Fiúmén kivül a mai értelemben vett Horvát-Szlavonországot és Dalmátiát, mely tényleg még most sem csatoltatott Magyarországhoz, még pedig ez utóbb nevezetteket mint kapcsolt részeket vagy társországokat értjük. A magyar sz. korona területéhez tartozik végre a Magyarország déli részein, de leginkább a mai Horvát- és Slavonország területén, a török hódítás korában felállított katonai határőrvidék, melynek polgáriasítására és az illető polgári területbe való visszakeblezésére nézve megtétetvén a szükségelt előintézkedések, rövid időn meg fog szűnni ezen intézmény is, mely szervezete és rendszerénél fogva az ország területi ugy, mint politikai integritását mélyen sértette. Az országnak területére nézve a X, században lásd: Bib. Konstantin »De administrando imperio« c. m. 40. és 42. fejezeteit. Szabó K. jeles jegyzetekkel ki-