Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

37. §. AZ ORSZÁG TERÜLETE. 89 még azon is tul, az Emisen tul fekvő Konzillechig benyúlt vonal képezték ; éjszakról és éjszaknyugatról pedig Csehország felé a Morva vize, Lengyelország felé a Bcszkidák lánczolata vont határt. — E szerint már okkor a mai legszorosabb értelemben vett anyaterületen és Erdélyen kivül hazánkhoz tartozott még az Oltón inneni Havasalföldnek egy része; a Duna. Dráva és Száva közötti részekkel a mai Horvátország (Slavonia) s a tengermelléki vidék körölbelöl Fiume tájáig; valamint a mai Ausztriából, sőt még azontúl is egy rész. Az ország ily kiterjedésű határai azonban mindjárt még e század vége s a következőnek dereka felé változást szenvedtek, s különösen nyugaton vesztettek kiterjedésükből. Luitpold határgróf ugyanis — valószínűleg 984. — Mölk várát hosszas és nehéz küzdelem után bevevén, ezáltal a magyarokat a bécsi erdőn és a Szárhcgyen (a mai Kahlenberg) tul fekvő birtokai és állomásaiból is végkép kiszorította. A Szárhegytől és a bécsi erdőtől a Lajtha vizéig terjedő vidéket pedig Aba Sámuel király 1043. a III. Henrik német császárral kötött békében idegenitette el, és pedig szintén végképen az országtól ugy,[hogy ezóta nyugatról az ausztriai tartományok irányában a Lajtha lön az ország határa. De a többi határok jó ideig változatlanul megmaradtak, sőt az Árpádházból származott királyok alatt különösen délről és keletről még messzebbre is kiterjesztettek. így Horvátország (a régi) és Dalmátország a magyar sz. korona területéhez csatoltatott, még pedig akkép, hogy némi kiváltságos állás mellett azzal ugyanazon király alatt egy és ugyanazon állami közösségbe hozatott. Ezenkívül az Árpád királyok által a magyar sz. koronához még több ország is lett fűzve oly feltétel alaH, hogy azok saját a magyar királyok jóváhagyása mellett trónra lépett fejedelemmel, törvényhozással és kormányzattal bírhatnak, de évi adófizetés és hadkötelezettség teljesítése által a magyar király és Magyarország főúri hatalmának hódoljanak, s annak mintegy mellékországait képezzék. Ilyenek voltak: Bosnyák-. Szerb-, Bolgárország, Moldva Havasalfölddel (Kumania) és Galiczia Lodomériával együtt. Kitűnik már ebből is, hogy Magyarország területének alkatrészei közt, keletkezésűket tekintve, különösen három elemet kell megkülönböztetni. Nevezetesen az anyaországi legszorosabb értelemben vett területen kivül először az ahhoz már a honalapitáskor kiegészítő részekként járult Erdélyt és a mai Horvátországot, vagyis az ezelőtti Slavoniát; másodszor a hozzá jóval a honalapítás után egy és ugyanazon állami közösségbe, de némi kiváltságos állás fentartásával kapcsolt Horvát- és Dalmátországot.