Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

72 tem.ui) Tehát csak különös kiváltság erejénél fogva bírhatta Nona városa erősségeit a maga örizete és felügyelete alatt. IV. Bélának 1248-ban „Andronieo de genere Kadarkaluz" javára tett adománylevelében a következő indoklását olvassuk az adománynak: „attendentes insuper, sicut etiam nobis ex insinuatione praedicti Bani et multorum aliorum innotuit, quod idem propter tuitionem confinii illius (castri de Zegeuria) plurimum friictuosus imo necessarius habeatur" stb.2) mik a bánnak a véghelyek körüli hatásköréről tesznek közvetve tanúságot.3) A banderiális szerkezetnek az Anjou-korszakban történt kifejlése után, mint alább látni fogjuk, a bánnak külön zászlóaljat kellett tartani és kiállítania; azonban már e korszakban is előfordul, csak hogy a feudális szerkezet világos jellegével s mint annak kinyomata, hogy III. Endre az utolsó Árpád házi király a tengermelléki bánságot örök joggal Pál brebiri grófnak és utódaink oly feltétel mellett adományozta, hogy a király hadjárata esetén, legyen az akár kül-, akár belellenség ellen folytatandó, 500 felszerelt katonát küldjenek a király zászlója alá. A bán, mint egyik elsőrendű s a nádor után mindjárt következő bárója az országnak, két országos méltóságot viselhetett egy személyben, az arany bulla 30. szakasza értelmében, s viselt is ezen egész korszakban, a mint ezt több példák igazolják4); részt vett és tagja volt azon legmagasabb törvényszéknek , melyet né0 Fejér C. D. VII, 5, 170. lp. 2) U. o. VII. 5, 275-276. lp. •J) Ide tartoznak továbbá azon több rendbeli oklevelek, melyeket Fejér Codexébe Lucinsból átvett s VII, 4, 216—19 s következő lapokban foglaltatnak. 4) így egyebek közt lásd Fejér Cod. Dip. III, 1, 287, és V, 2, 401 lpkat.