Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

— ü térő, eddig egészen ismeretlen megállapodásokra jutottam — e korszakra ugy szólván egyedüli forrásaim — az oklevelek nyomán, s ha ezek csakugyan megállapodásoknak •— mint hinni merem — elfogadhahók: ugy ez talán nem épen árnyoldala leend igénytelen müvemnek. Azon viszony- és szoros összefüggésnél fogva, melyben ezen rajzzal a hercegek, mint Horvát-Dalmát- és Tótország kormányzóinak szereplése áll, nem vélem feleslegesnek, mielőtt a bánok hatáskörének , ezen korszakban, előadásához hozzá fognék, ezekről is röviden megemlékezni e történelmi rajznál. Fentebb érintettem már, hogy az ország egyes részeinek királyi hercegek által való kormányzása régi gyakorlaton alapult. Első példájára mindjárt szent István első apostoli királyunk idejében akadunk, ki a központi kormánytól távolabb eső Szlavóniát Imre fiának kormányára bizta, ki is „Dux Slavoniae" néven említtetik az egykorú hiteles adatokban.1) Állandóan a későbbi időkben jött szokásba az ország egyes részeinek királyi hercegek által való kormányzata, különösen Endre idejében, kinek testvére Béla, az ország egy részét birta; ugyanő lön az ekkor visszaszerzett Szlavónia hercege is.2) Midőn László király az Ilonával jegyajándékul adott Szlavóniát újra visszacsatolta Magyarországhoz s egyúttal Horvátországot is elfoglalta, Almost csak Horvátországnak és nem egyszersmint Szlavóniának is hercegévé tevé. Erre nézve jónak látom—miután első vagyok ki e nézetet nyilvánítom — az eddigiek ismétlésével megjegyezni, hogy Almos „dux Slavoniae" néven nem fordul elő sehol y Annales Hildesheimenses (Pertznél id. m.)ad annum 1031. — V. ö. Gyurikovics : De Situ et Ambitu Slavoniae Pars. III. p. 28. Kerchelich Not. prael. stb. 103. lp. 2) Gyurikovits id. h, 32. és 119. lp. Kerchelich id. m. 105. lp.