Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

- 55 — egész korszakban— valamint a későbbiekben is —elö nem forduló intézkedést tevé, hogy a horvát-dalmátországi báni méltóságot a brebiri grófok családjában örökössé tevé 1293-ban kiadott oklevele értelmében; mely intézkedésének káros következményeit csakhamar tapasztalta azon zavarokban, melyeket az épen általa hatalmassá tett brebiri grófok ellene támasztottak, Róbert Károlyt hiván be s akarván Endre ellenében királylyá emelni. Föl kell említenem még, hogy III. Endre végéveiben, midőn az imént említett brebiri grófok által az országba egész Zágrábig behozott Róbert Károly mint ellenkirály szerepelt, a III. Endre által kinevezett és tett rendes szlavóniai bánokon kivül Róbert Károly által kinevezett bánokra is akadunk, ugy hogy mind Endre, mind Róbert Károly részéről voltak szlavóniai bánok kinevezve ugyanegy időben. * * Ez azon történelmi rajz, mit a magyar uralom alatt az Árpádok korszakában a horvát-, dalmát-, s tótországi báni méltóság keletkezését, s azon változásokat illetőleg, melyeken az keresztül ment, az egykorú hiteles adatok után előállítani lehetett. Az egyes bánok történelmére s nevezetesebb eseményeire is kiterjedni, nem e mű feladatához tartozó lett volna. Láttuk e rajz szerint, hogy eredetileg a magyar uralom alatt is csak Horvát- s Dalmátországban létesíttetett; ki lön mutatva a szlavóniai bánság keletkezése, a két báni méltóság egy személyben való egyesítése és ismét különválasztása, valamint ezek ideje is. A tengermelléki bánságot is igyekeztem a mennyire lehetséges volt hiven visszatükrözni s eredetének idejét meghatározni. Ha sok tekintetben uj s talán az eddigi nézetektől el-