Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

- 50 báni méltóságának az arany bulla után keresi, ezen eím „banus totius Slavoniae" használatával együtt, mely utóbbit ő csak Kálmán herceg idejétől, 1228-tól fogva, midőn t. i. Kálmán — II. Endre fia — „dux totius Slavoniae" címmel élt, állít eredettnek s illetőleg használatban levőnek;1) holott pedig már. mint fentebb felhozám, 1205. valamint 1225-ben is2) előfordul e kifejezés „totius Slavoniae banus." Összefügg ezen kérdéssel szorosan a tengermelléki bánság keletkezésének története is, melyet eddigelé még senkisem világosított fel, s melyről csak azt tudtuk, hogy létezett, de keletkezéséről, valamint arról, hogy mi volt tulajdonképen, nem sokat vagy talán épen semmit sem tudtunk. Maga a sok tekintetben helyes felfogású, s tudományos készültséggel biró Kerchelih elannyira meg nem tudta fejteni ezen tengermelléki bánság kérdését, hogy keletkezési idejének kísérlett meghatározásánál szembeszököleg hibásan nyilatkozván, világos járatlanságot vagy, helyesebben szólva, nem helyes felfogást tanúsított ezen általa anynyira homályosnak vélt kérdésben, hogy — utoljára sem tudván eligazodni — igy kiáltott fel : „quisquis haec obscura pro veritate dilucidaverit, gratias sibi a me habendas sciat." J) Quemadmodum — úgymond Kerchelich — Colomanus post Belam Slavonia a patre potitus sese non inscripsit Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae dux, anteriorum ducum exemplo, at sequenti usus est titulo: Colomanus D. g. rex et dux totius Slavoniae; ita ab exemplo ducis sui bani similiter „totius Slavoniae banus" dicti inscriptique sunt ab anno 1228, quo Colomanus dux Slavoniae evasit. Hinc Jula banus sub Colomano primus fűit cum titutulo totius Slavoniae." Kerchelich e szavait az oklevelek megcáfolják. 2) Fej. Cod. Dip. Tom. 3. Vol. 2. 73. lp. „Aladár totius Slavoniae banus.