Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

I ÍÓ — tétnek. Mely körülményeknek gyenge erőimen kívül tulajdonítható, ha a felölök általam először előállított rajz sok tekintetben hiányos leend. Miután e néven: bánság, az oklevelekben legelőször a Szörényi említtetik; lássuk legelőször is ezt. A Szörényi bánság*. A Szörényi bánság — Banatus Zeurinensis, Zewriniensis vagy Zwrimiensis — mint bánság legelőször IV. Béla idejében említtetik egy 1263 *) és egy 1264-ről2) kelt oklevélben, és pedig nem mint uj, hanem mint már létező intézmény. Timon Sámuel3) azt állítja, hogy midőn Imre király alatt a magyar szent korona hatalma Moldva- és Oláhországra is kiterjesztetett, ez alkalommal annak egy része szorosan Magyarországhoz csatoltatott volna, melyből azután a szörényi bánság alakíttatott. A tudós férfiúnak e nézetét — mely, ugy látszik, e bánságnak az említett tartomány határszélein való fekvéséből keletkezhetett — nem oszthatom, mert azon földterület, mely a szörényi bánságot képezte, már jóval előbb, sz. István idejétől fogva Magyarországhoz tartozott. Ugyanis Gerardnál, sz. István egyik életirójánál a következőket olvashatjuk: „In diebus illis erat quidem princeps in urbe Morisena nomine Achtum, potens valde. Regi autem Stephano honorem mimime impendcbat. Serviebat eidem viro terra in fluvio Keres usque ad partes Transil>) Fejér Cod. Dip. IV7 3, 1G0 lp. 2) U. o. 4G6-200 lp. :l) Imago novae Hungáriáé atb 24—25 lp.