Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

- 174 — vanas et usque ad Buddin et Zeren; quae omnia sub sua unitus erat potestate" *) — mely szavak hitelességét nem levén ok kétségbe vonni, ugyanezen Gerard további előadása folytán azon véleményben vagyok, hogy Oehtum legyőzése után Csanád megyén kivül a fentebb leirt egész terület is elfoglaltatott, t. i. az Olt folyóig s Viddin környékéig elterülő földrész. Ebben pedig a szörényi bánságterülete is benfoglaltatik, mely az al-Dunánál, Oláhországtól az Olt folyam által elválasztva, Harám, Krassó és Temes megyék szomszédságában feküdt, délről és délnyugatról Bolgár- és Szerbországgal határosán s mindkettőtől a Duna által elválasztva. Nevét e bánság azon, valószínűleg a magyarok által épített, vártól nyeré, mely a Duna balpartján, Traján hidján alól, nem meszsze Orsovától ma már romokban fekszik, s mely sz. Szeverin egykori kápolnája helyéről Zewrinnek, magyarosan Szörénynek neveztetett el. Szörény-váron kivül még Orsova, Mihald (a mai Mehadia) Petii (vagy Petycz) és Sebes várakat2), s ezenkivül több helységeket is foglalt magában, melyek a fentirt határok között a szörényi kerülethez s illetőleg bánsághoz tartoztak. Mint földirati fekvésének előadásából láthatni, Moldvas Oláhország határszélein, Bolgár- és Szerbország közvetlen szomszédságában, Magyarország déli részeinek igen fontos erősségét és oltalmát képezte, s védfalul szolgált az országnak ezen annyi felöl veszélynek kitett alsó részem. Hogy e terület a bánság nevet mikor nyerte, eddigi adatainak után bizonyosan meghatározni nem lehet. Annyi bizo*) Vita S. Gerardi Cap. X. Endlichernél: Rerum Hungaricarum monumenta Arpadiana Sangali 1849. 214 lp. 2) V. ö. a Hunyadiak kora Okiévéltárában a 10. köt. 89—92. lapon felhozott oklevelet; valamint Kovachichnál (Suppl. ad. vest. Com. II.) az 1504-i költségvetést.