Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

- 4 létezett-e Horvátország számára is külön báni törvényszék ? stb. — mik, reménylem, igénytelen müvemnek talán nem épen árnyoldalát fogják képezni. A magyarországi bánságokat illetőleg, melyek csak a mohácsi vészig álltak fenn, ily külön korszakok felvétele célszerűtlen lett volna, tehát egy egészben tárgyaltatnak; az A és B szerinti felosztás azonban itt is meg van tartva. E magyarországi bánságok részint végtartományi, részint végvári bánságok s mint ilyenek a Szörényi (Magyarország területén feküdt); boszniai, sói és ozorai, jaj czai, zreberniki (Bosnyákországban); macsói, bronchi, kruchoi, nándorfehérvári (Szerbországban); a bolgárországi; szerémi és szab ácsi szerepelnek. Áttérek most mára kérdéses tárgy irodalmára. A báni méltóságról, mint már említém, eddigelé még nem birunk rendszeres, tudományos müvet, habár többen igyekeztek e tárgy feldolgozásával foglalkozni, különösen horvát irók. De épen ezek nem birnak e tekintetben valami kiváló eredményt felmutatni. A több rendbeli kisérletek több, kisebb vagy nagyobb terjedelmű, többnyire azonban csonka és bevégzetlen kézirati müveknek adtak léteit; de a melyek, mint Zadanius Varasdmegye jegyzőjének, Marcellovich és Kovachevich zágrábi kanonokoknak a bánokról irt s kéziratban hátrahagyott értekezéseik, elveszvén vagy hollétök nem tudatván, ma már egészen ismeretlenek.*) Van azonban ezeken kivül két míí, melyek közöl az egyik bevégzett és nyomtatásban is megjelent, s a horvátszlavón királyok és bánok emlékével akar foglalkozni, míg a másik, az előbbinél sokkal jelesebb s ezzel belbecsre nézve össze sem hasonlítható, csak bevégzetlen kézirati mű s kevesek által ismeretes. J) Szól ezekről Kerchelich egy alább ismertendo kézirati müvében, melynek másolata a nemzeti Múzeum könyvtárában található.