Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

A báni méltóság nem levén nemzeti ösi intézményeinkkel egykorú, jónak láttam annak eredetét s állását azon népnél, melynek ösi intézményei közé tartozott, e nép azon időközbeni rövid történetével, előadni, midőn nála legelőször szerepelnek a történelem által is fölemlítve bánok. Áttérve a magyar uralom alatti bánokra, a horvát-, dalmát- s tótországi báni méltóságot a magyarországi bánságoktól külön tárgyalom. Az elöbbenit illetőleg, tüzetes tanulmányozás után csakhamar meggyőződtem, hogy az különböző korszakokban különböző vala. így például az Árpádok idejében máskép tűnik fel a horvát-, dalmát- s tótországi báni méltóság mint már a vegyes házból származott királyok alatt; amott az egy, itt a külön s illetőleg több bánok szereplése az uralkodó állapott, amabban szélesebb, emebben korlátoltabb de mindig széles hatáskörrel felruházva; mig a mohácsi vésztől napjainkig az előbbi korszakokkal szemközt lehanyatlott állása s egyrészt megcsonkított, másrészt jogtalanul kiterjesztett hatásköre egészen uj színben állítják élőnkbe. Azértis nem kételkedtem a horvát-, dalmát- s tótországi báni méltóságot ezen különböző három korszak szerint tüntetni fel; mindegyiknél azonban a történelmi részt a jogitól elválasztván, A alatt a történeti fejlődést s illetőleg változásokat, B alatt az ennek megfelelő hatáskört adván elő. Atalában pedig különös figyelmet fordítottam s megvilágosítani igyekeztem az eddig még kevésbbé megfejtett vagy homályos kérdések földerítésére. így Szlavóniának viszonyát Magyarországhoz László és Kálmán királyok idejében; a külön szlavóniai és külön horvát-dalmátországi bánság eredetét; a tengermelléki bánság eddig csak homályosan ismert intézményét, melyet eddigelé általában dalmatiai bánságnak tekintettek; azon először támasztott kérdés megfejtését: a szlavóniai báni törvényszéken kivül 1*