Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

— 99 silag is, mert különben ugy is az alá tartoztak, a fentebbi törvénycikk rendelete nélkül is. Es itt azon fontos kérdés adja elő magát, hogy vájjon Horvátországban, melynek e korszakban külön bánjai voltak, mely Szlavóniától sok tekintetben el volt választva, mely nem mint Szlavónia magyarországi törvények és szokás, hanem saját szokásai és törvényeivel élt, feudális jellegű megyei szervezete is a magyar s illetőleg szlavóniai megyeszervezettöl különbözött: létezett-e külön báni törvényszék ? És azt felelem : igen, létezett. Soká fáradoztam, megvallom, míg ezen állításom mellett positiv bizonyítékot szerezhettem, jóllehet önmagam e nélkül is meg voltam győződve róla, habár eddigelé még sehol sem olvastam azt. E bizonyíték egy Mátyás király idejéből, 1467. jul. 13-ről kelt oklevél, melyben a knini káptalan jelenti Mátyás királynak, hogy Palóczy László országbírónak Ítéletét és igtató parancsát, — melyben a mekinani Jakovics Péter és György valamint mekinani Dobsica István egy, másrészről pedig babinováczi Fritzkovics Jakab és több testvére között bizonyos részbirtok és iit iránt a korbáviai megyeszék előtt kezdett, és elitélt, innen a megyetörvényszék illetékessége ellen tett kifogás következtében a knini megyeszékhez s ezáltal fellebbezés utján a horvátországi Kninben székelő báni törvényszékhez átküldött, itt elitélt s innen a magyar kir. kúria elé feljebbezett perben az említett báni törvényszék által hozott Ítélet helybenhagyatik és a végrehajtás a jelentésttevö káptalanra bizatik — teljesítette.1) Ezen oklevélből világosan kitűnik, hogy külön báni tábla létezett Horvátország számára, melynek székhelye Kninben .(Timiin) volt. Ugyanis „Ladislaus Marcus ») Hunyadiak kora (Oklevéltár) 11. köt. 269 lp. 7*