Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

V. Az alkotmányos rend garantiáiról

— 88 — fölmerülő összeütközéseknél a törvényesség kérdésében határozzon, a legfelső országos törvényszék egy külön osztályára bizandónak tartja, mely osztály tagjai a törvényhatósági törvényszékeknek már legalább tiz évig működött tagjai közül az országgyűlés ajánlatára lennének a központi kormány által kinevezendők." A bécsi Reichsrath alkotmányozó bizottmánya is a charták schablonjának megfelelőleg egy Reichsgericht fölállítását indítványozza, ki közjogi s alkotmány kérdések iránt a hatóságok közti összeütközésekben döntő Ítéletet mondjon. Ezen eszme azonban, mint első tekintetre szembe ötlő, a jogtudomány egyik sarkalatos elvébe ütközik, mely szerint törvényt csak a törvényhozó magyarázhat. Legem quis túlit interpretat. A biró csak magánjogi törvények alkalmazására, illetőleg magyarázatára birhat küldetéssel; s ezekben is legfőbb biró a törvényhozás , mely ha a biróságok egyes Ítéleteit retroactiv meg nem semmisítheti is, de a legfölsőbb törvényszék vélekedését is rectiflcálja. Továbbá ily intézmény az összeütközéseket csak szaporitja, mert a törvényhatóság és ministerium közti összeütközést — esetleg a bíróság és törvényhozás közti összeütközéssel tetézheti. In ultim a instantia a törvényhozás elé kerülvén a biróság által eldöntöttnek képzelt, de tényleg nem eldöntött kérdés — az a törvényt máskép magyarázhatja; és ha magyarázatának visszaható ereje van, megsemmisíti a biróság Ítéletét, s ekkor kisül, hogy a biróság fölösleges fórum; és ha visszaható erő nem tulaj donitható neki, megfosztja a bíróságot erkölcsi tekintélyétől pro futuro. Mint a törvényesség kérdésének nincs más birája a törvényhozásnál — ugy Szentkirályival szólva: „a