Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

V. Az alkotmányos rend garantiáiról

— 89 — törvénysértő ministernek nincs más illetékes vádlója az országgyűlésen kivül; a refractarius megye ellen pedig nem létezik más eszköz, mint azon hatalom alkalmazása, melyet a törvény felelőség terhe alatt a ministeriumra ruházott." A képviseleti parlamenti alkotmány Magyarországban gyökeret verhet-e, meghonosulhat-e, ez ország társadalmi s népiségi viszonyainak megfelel-e? az még megoldatlan probléma: hanem az bizonyos, hogy a képviseleti parlamenti alkotmány oly kifejlett egységes rendszert képez, hogy abba valami uj tényező gyanánt más intézményt, mint a mely tettleg benne működik, beleilleszteni nem lehet, a nélkül, hogy az egészet meg ne zavarjuk. A képviseleti parlamenti alkotmány pedig az államhatalom öszpontositása a parlamentben. A legfőbb birói hatalmat teljes lehetlen kivüle állítani. Az országos főtörvényszék eszméje tehát, mint kormány fölött álló biróság oly gyakorlatiatlan szép eszme, mint azon nemzetközi főtörvényszék, mely az örökbéke barátai által oly régen terveztetik, mely a nemzetek közti viszályokat elintézze, s a háborút megakadályozza. A dolgok természetében rejlik, s a történet tanúsítja, hogy sem a nemzetek s országok egymásközti harcait, sem az állam benső életerőinek s érdekeinek súrlódását egy hatalom nélküli közeg vagy eszményi intézmény föl nem tartóztathatja. Mind ezen igazságok dacára azonban, Tisza Kálmán ezen eszméjét pártrokonai fölkarolták, s Ghiczy Kálmán bővebben kifejteni igyekezett, sőt támogatására Anglia példáját is idézé. „Angliában — úgymond Ghiczy — minden ugy magán, mint közjogi, és igy közigazgatási sőt pénzügyi tárgyakban is a fennálló ugy magán, mint