Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

IV. A tisztviselő-választásról terjesztett hamis tanok

— 73 — elő: a váltójog mint idegen uj elem ékeié be magát a magyar magánjog középkori rendszerébe. Az aviticitás megszűnte a nemesi javakra nézve, a jobbágyi kötelék megszűntté más oldalról, mozgósították: a földbirtokot. Adás, vevés, osztály, most ezeranyi történik, mint előbb. A kereskedelem, ipar, vállalkozás roppant élénkülést nyert. Ezernyi uj viszonyok, uj szerződési s birtok-jogok keletkeztek. Váltóügyek, ipartörvények, pörön kivüli eljárás, meganyi újdonság. Azonfölül hány törvénykezési cycluson mentünk körösztül: régi magyar törvény, austriai codex, országbírói értekezlet, mind más birtok, szerződési s személyjogok forrása, — mikbe a birónak beavatva kell lenni! Mindez, — a codificatio szüksége, az európai mívelt államok jogintézményeinek átültetése: a biróválasztás rendszerét absolute kizárják; a jogtudomány, melybe ma a birónak avatva kell lennie, oly tömérdek anyagot tartalmaz, hogy mívelői már specialistákra oszlanak ; — (az egyik jeles váltójogász, a másik kitűnő criminalista sat.) a törvénykezési eljárás szükséges formalitásai, s igy a birói gyakorlat szüksége ma már kizár a birói hivatalból minden dilettantismust. Birói tudomány és gyakorlat ma már az egész embert, annak összes tehetségét, összes idejét veszi igénybe. Azon gondoskodás pedig hogy választás esetében — csak olyanok legyenek választhatók, kik arra képesitvék: általán elégtelen és derisorius; kimutatta ezt már az 1867-ki választások története. Oly rendezett közigazgatás, oly biztos és folytonosan működő igazságszolgáltatás pedig, minőt mostanság Magyarország szellemi s anyagi érdekei követelnek, össze nem fér az időszerinti választásokkal. Már