Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

III. Az angol megyéről s önigazgatásról terjesztett áltanok

— 67 — elég- eszélyes, elég1 mívelt, saját érdekeit okosan fölfogó nemzet levén, fizetéses hivatalnokait azon arányban szaporítja, s közigazgatási központi hatóságaira is azon arányban ruház több s több teendőt: a melyben s a mint saját anyagi üzleti, szellemi érdekei, s az állam hatalma mindinkább igénylik. Hanem oly képtelenséget, hogy öt forintos census, tehát valóságosan koldus qualificatio jogositsa a legalsóbb néprétegeket a városokban közvetlenül, — a megyékben legalább közvetve, só't minthogy bármily vagyontalan csavargó is választható a megyék bizottmányába — tehát a megyékben is közvetlenül tiszt visel ó'ket oktroyálni egy nagy országterületre — a mi eshetőleg a legborzasztóbb eredményt is vonhatná maga után — ily képtelenséget sehol a világon nem látni. Ne feledjük, hogy a paraszttelkek folytonos feldarabolásával menyire szaporodik napról napra a legalsó osztályú választók száma — az értelmes és birtokos osztályokhoz képest. 5'