Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

III. Az angol megyéről s önigazgatásról terjesztett áltanok

— 58 — rintnál több jut, — melyet többnyire a földbirtokos nemesek fizetnek. A városok hason alakzatú autonóm szervezet alatt állnak, de csak a nagyobbak — vagy 200 — birnak testületi autonómiával, azaz: város-szervezettel; a többiek a megyékkel olvadvák egybe ugyanazon közigazgatással. Tizennyolc legnagyobb város pedig megyei joggal él. A városi alkotmánnyal, vagy is szervezettel biró városokban acommon-councilba, községtanácsba, választható, ki bizonyos évekig a város területén lakván 5000 forint értékű ingó s ingatlan vagyont birnak vagy 150 forinttal járulnak a szegényadóhoz. Ennek tagjai választják az Aldermeneket, város-tanácsosokat (magistratus). Az aldermen a common councillal s mayorral vezetik a város közigazgatását. A mayort (polgármestert) a polgárság választja; néhol csak az aldermenek stb. Ennek részletezése igen messze vezetne célomtól. A fönn ecsetelt megyei közigazgatás a selfgovernment zárköve. Azon túl nem terjed. Azon túl kezdődik a parlament hatásköre. Mi sem tévesebb, mint azt képzelni, hogy az angol parlament csak törvényhozó testület. Az angol parlamentben egyesül minden állam-hatalom. A parlament törvényhozói, birói, közigazgatási hatalmat gyakorol. Ez a teljes parlamentarismus. A parlament (mindig mind a két ház értendő a parlament neve alatt) széles közigazgatási körrel is bir, s abban mindkét ház részt vészen. Társulatok, vasutak, testületek engedélyezése, kisajátítási, egyház- s város-községi jog, s privilégiumok adományozása, — s hasonnemü közigazgatási országos ügyek a parlament tárgyalásainak fele részét ké-