Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

III. Az angol megyéről s önigazgatásról terjesztett áltanok

— 59 — pezik. Ennélfogva a parlamentnek majd akkora bureauja van, mint egy ministeriumnak. A ház e tisztviselői fizetésesek. A ház elnökének (szónoka — speaker) fizetése 5000 font — 50,000 forint. A bizottmányi előülőé 12,000 forint. Igazgató titkár, jegyző s napoló összesen vagy 30,000 forint. Kezelő hivatal élén az igazgató 30,000, két clerk együtt 45,000, — a többi személyzet együtt 45,000 forint fizetéssel. S a többi. E féle, körülbelől egy millió forintnyi költségeit a parlament különféle díjakból födözi: például vasutengedélyek díja mértföldenkint 30— sőt 120 ezer forint is*). íme az önigazgatás, a selfgovernment alól és fölül; s egybefoglalva ez adatokat mikép nevezendő ez: Az administrativ hatalomnak öszpontositása a parlamentben épen ugy — mint a törvényhozói s birói hatalomnak*). Azonban a selfgovernment közegeinek elégtelensége, az öszpontositási irány erősödése, a hivatalnokok szaporodása naponkint láthatóbban nyilatkozik Angliában. Nem szükség Indiára utalni, mely hivatalnokrendszer által kormányoztatik, sem az uj indiai ministeriumra. Minden irányban öszpontositás törekszik a selfgovernment mellé állni. A roppant főváros biztonsági ügye a belügyministeriumban létesített rend őr-hivatalban van öszpontosítva, több mint 6,200 hivatalnokkal, kiket nem választanak, hanem a kormány nevez ki. *) Ki ezekről bővebben akar értesülni — lássa Gneist, Blackston, Erskine, May és Pischelnek (részben már magyarra is fordított) műveit; s Pickford Volkswirthschaftliche Monatschrift 1859-ki folyamában. Selbstverwaltung nnd Bureaukratie in England und Preussen — c. cikkeket.