Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

III. Az angol megyéről s önigazgatásról terjesztett áltanok

— 57 — kisebb bűntetteknél, melyek büntetése másfél évi fogságon túl nem terjed. De administrativ hatóságok is. Ezen negyedéves gyűléseken az egész megyét illető közügyek tárgyaltatnak; itt vettetnek ki a megyei adók — megyei célokra; melyek azonban eló're kiszabvák, s nem a gyűlés által önállólag iratnak ki; — s a szegény adók. Fontos és melló'zhetlen személy a gyűléseken a titkár vagy jegyzó' (clerk of the peace), kinek ügyvédnek, jogtudósnak kell lenni; s ki rendes fizetést húz, és a gyűlés által, élethosszig választatik. 0 a tárgyulások lelke; ő viszi a jegyzó'könyvet; vezetése alatt pedig fizetéses hivatalnoki személyzet áll. E sajátságos közigazgatási szervezetet kiegészíti a szegény ügy, s annak igazgatása. A „szegényügy" a megye uj területi beosztását teve szükségessé. Erről nehéz magánknak fogalmat képezni; mert a continensen egészen másként alakult a községek szervezete; ez Anglia sajátságos földbirtok-viszonyaiból magyarázható. Angliában, mint említve volt, a földbirtokos parasztság eltűnt; a földbirtokos közép-osztály helyét ott a 200—1000 holdnyi birtokok bérlői foglalják el. Ezek fölött a föld tulajdonosa képezi a közigazgatás fejét. Tulaj donképi falusi községek nincsenek. De a földmívelői mint egyéb proletár és szegény eltartása szükségessé tevé nagyobb területek egyesítését, községgé forrasztását. Es ezen kerületek központja a plébánia. Több — vagy 24 egyházkerület, 15—20 ezernyi lakóval egy járássá egyesíttetett, mely aztán kezeli, s mint az egyenes adó pótlékát fizeti illető szegény-adóját. Mily fontos ezen ügy, megítélhető' azon körülményből, miszerint a járások (1857 —1860) összes butgetjéből, 74 millióból a szegényadóra 45 millió fo-