Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

II. A megyerendszer körüli előítéletek és áltanok

— 49 — Szabad-e elfelednünk, hogy valamint a megyerendszer mellett teljesen elaludt országos öntudatunk, úgy nemzetiségi érzetünk is? és hogy nem a megye hanem az irodalom volt az, mely mellőzés, megvetés vagy üldözések által meg nem ingatva szent föladatában — öntudatra ébreszté a nemzetet, s kivívta a nemzeti nyelv uralmát: hasonlóképen ismét nem a megyerendszer — hanem az irodalom, a sajtó, Széchényinek megrendítő' munkái, Kossuth korszakot alkotó hírlapi működése, az ennek kíséretében fejlett hírlapirodalom rázták föl a nemzetet politikai aléltságából, tespedéséből; ezek idézték elő azon szellemi forradalmat, mely aláásta, megdöntötte feudális intézményeinket az emberek keblében és szivében, mielőtt azok tettleg is elromboltattak, s helyökbe állíttatott a modern alkotmány, a parlamenti képviseleti rendszer; melyet ismét egyedül a sajtó, egyedül az Eötvös-Szalay-Csengery-féle Pesti Hirlap fejtegetett, vitatott, érlelt; s melyet a magyar időszaki sajtó legtündöklőbb képviselője vitt körösztül. A megyei discussio csak utánkullogott a sajtó után, a megyei szereplők legnagyobb része csak azon eszméket és érveket, vagy mondatokat változgatta, ismételte, vagy torzképezte a miket Széchenyi Hitele, Világa, Stádiumából tanult, vagy a miket Kossuth hírlapjában olvasott; — a képviseleti, parlamenti rendszert a megyei eruditio s táblabírói nemzedék nem ismerte, csak gúnyolta, mert mi sem gúnyolódóbb, mint a tudatlanság. A megyei discussio tehát nem adott, hanem vett eszméket; — a megye nem érlelte meg a reformokat, sőt ledorongolta; — és a képviseleti-parlamenti alkotmány 1848-ban létrejött a megyék nélkül, sőt a megyék ellen: mi csoda, ha a megyei elemek most is ellene működnek? Ezen megyei elemeknek az „1848" csak 4