Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

I. A helyreállitott megyei s városi municipiumok tevékenysége 1867-ben

nek az Önhatósággali összeegyeztetése, s ezáltal alkotmányos szabadságunk állandó biztosítása. A nemzet reményű és óhajtja ezen feladat megoldását, és o Felségének feleló's kormánya ó'szintén csatlakozik a nemzet reményéhez és óhajához. A siker biztositása a törvényhatósági bizottmányok és tisztviseló'k kezei közé van letéve. Hazafiúi üdvözlettel." Kelt Buda-Pesten, 1867. évi april 10-én. Ezen ministeri intézmény is azon félszeg helyzetnek eredménye, melybe a ministerium az által jutott, hogy magas politikai tekintetekből a koronázás előtt kímélni akarván a municipiumról uralkodó előítéleteket, s nem akarván az ellenzéket az által is erősíteni, hogy maga ellen zúditsa a megyékben hangadó és lármás volt nemesi elemeket: helyreállitá az állítólag törvényes megyét. De a fogalmak összezavarása, mely a ministeri intézményből kirí, arra is mutat, hogy az nem egy elme egyöntetű műve, hanem többek elágazó nézeteinek compromissuma; minthogy a „köztörvényhatóságokat" az alkotmány alapjának nevezi; — az pedig nem áll, mert alapja a népképviselet; továbbá hol törvényhatóságról, hol helyhatóságról szól, a mik toto coelo aliud quld; és végre miután (kormányrendeletekben mindig kerülendő) theoretikus tételt állitá föl, miszerint a „szabadság nem más mint az önkormányzat joga", hozzá teszi: hogy e szabadság „széles alapra van fektetve helyhatósági intézményeinkben", — holott ezeknek sajnos hijjával vagyunk; levén eddig csak confusus ideiglenes megyénk, de helyhatósági intézményeink még csak alkotandók, szervezendők.