Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

I. A helyreállitott megyei s városi municipiumok tevékenysége 1867-ben

— 21 — E ministeri körirat általánosságokban maradván, bízvást felelet nélkül maradhatott s egyszerűen tudomásul vétethetett volna a megyék által. Többen bizalmi nyilatkozattal válaszoltak; de Bihar, Komárom, Szathmár, Pest, megragadták üstökénél fogva az alkalmat: ahhoz „nagyszerű" politikai discussiót kötni. Az országgyűlés többségétől eltérő Tisza, Ghiczy, Domahidy, Keglevich Béla, Ráday László urak s elvbarátaik minden ballon d'essay nélkül, mintegy győzelembiztosan vitték át ex condicto az ország terméből a megye termébe mint apellatorium fórum elé, ott megbukott kisebbségi votumjokat a 67-es munkálat ügyében, — nem mulasztván el az informatió alkalmával a municipalis rendszerre szórt bókokkal megvesztegetni a birót; s bizton hivén, hogy mit Bihar, Komárom, Szathmár s Pest kimond — az háromszoros tihanyi viszhangkint fog visszadördülni valamennyi „törvényhatóság"-tói. E diadalbiztosságot föl kell tennünk; mert hogy merő demonstratió kedvéért ily hadjáratot terveztek volna, a vereségnek ily esetben csaknem nevetséges színétől vissza nem rettenve: ezt legalább Tisza és Ghiczy urakról föl nem tehetni. Pedig hogy tervezett hadjárattal van dolgunk, látszik a három első megye nyilatkozatainak nem csak észjárásából, hanem szavainak csaknem ugyanazonságából is. Szathmárban Domahidy Ferenc úr tevé meg a többséget nyert indítványt: jelentse ki a bizottmány, hogy „bár ha egyrészről az alkotmányos fordulat benne némi reményt költött, más részről azon fájó érzelmet sem nyomhatja el, mely az által keletkezett, hogy ezen fordulat azon (1861-iki 2-ik) föliratban kifejtett elvek mellőzésével s az ősi alkotmány lényeges része föláldozásának árán idéztetett elő. S ebből kifolyólag je-