Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

I. A helyreállitott megyei s városi municipiumok tevékenysége 1867-ben

17 — a mai helyzet követelményeihez képest követendőnek talált, a törvényhozó testülettől felhatalmazást kérni. Midőn a kormány, az általa indítványozott országos határozat alapján visszaállított hatóságot, alkotmányos életének küszöbén hazafiúi bizalommal üdvözli, nem mellőzheti el, hogy a közönség figyelmét fel ne hiyja nagy horderejére azon átalakulásnak, mely a felelős ministerium kinevezése által az ország kormányzati rendszerében történt, s mely mind a kormányra, mint pedig a köztörvényhatóságokra nézve uj iránypontokat jelöl ki. A szabadság végelemezésben nem más, mint az önkormányzat joga. — E jog alig van valahol szélesebb alapra fektetve, mint nálunk: helyhatósági intézményeinkben. — Ezekben tehát a nemzetnek oly kincse rejlik, melyre nem lehetünk eléggé féltékenyek. De e mellett nem szabad felednünk, hogy minden alkotmány, ha a szabadság igényeinek megfelelni akar, csonka, bevégezetlen mű, mig minden intézvényeit nem ugyanazon elv, nem az önkormányzat elve lengi át. Ennélfogva kell hogy a köztörvényhatóságok önkormányzata mellett az országos önkormányzat is fennállhasson. Ennek pedig gyakorlati feltétele: a felelős kormány és annak rendelkezési joga. Erkölcsi és anyagi felvirágzásunk, nemzetünk összes jövője attól függ, a mint e két, egyiránt fontos intézvényünk életműködését egymással összhangzásba hozni akarjuk és birjuk. Nem lehet a kormánynak nem éreznie, hogy közvetlen a lefolyt nehéz időszak után, mely a nemzetet a passiv ellenállásra, mint egyedüli hazafiúi erény gyakorlatára kényszeritette, a nemzet érzületének, eszmemenetének átalakulnia nem könnyen lehetséges; de 2