Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

I. A helyreállitott megyei s városi municipiumok tevékenysége 1867-ben

— 16 — illetékes volt; tevé az országgyűlés a fejedelemmel; tevé a törvényhozás. A megyének e nagy átalakulási műben nem jutott szerep. A megyék nem alkották az 1848-ki törvényeket 1848-ban; azóta a megye nem választá a képviselőket, nem adhatott instructiókat nekik; nem folyt be a törvényhozásra, legkevésbé 1867-ben; némelyik bizalmat szavazott, mely ad acta tétetett; egy kettó' megkisérté a minoritás iránti rokonszenveit fejezni ki, de azzal sem tettleges sem erkölcsi hatást nem gyakorolhatott. Imé a megye nem törvényhatóság; nem politikai közeg; nem bir erkölcsi testület tekintélyével sem; akár hogy protestálnak ez ellen az avas obscuritás hivei, a traditiók rabjai, az öreg gyerekek, kik most is azzal akarnak játszani, mi fiatalságukat gyönyörködteté; és azon fiatal öregek, kik a volt megyéről némi homályos képzelettel birnak csak, melyben egy vonás sem igaz. Tudva levőleg Komárom, Bihar, Szathmár, később Pest és Heves, Szabolcs megyében történt a legnagyobb erőmegfeszités valami politikai mozgalmat idézni elő a megyékben. Alkalmat adott erre a f. é. april 10-kén kelt, s a ministerium valamennyi tagjai által aláirt ministeri intézvény a megyék és sz. k. városok közönségeihez, melynek teljes szövege következő: „A felelős magyar ministerium, a mint ő Felsége legmagasabb bizalmából az ország kormányát átvette, hogy az alkotmányos élet működését újból megindíthassa, első teendőjének tartá: az alkotmány alapját, a nemzet ős intézményét, a köztörvényhatóságokat helyreállítani, s e célból sietett azon eljárásra nézve, melyet a törvényhatóságok visszaállítása körül