Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

I. A helyreállitott megyei s városi municipiumok tevékenysége 1867-ben

— 15 nemesi osztály által a még- egyszer kezére került nem­zeti önkormányzat, melyre tudománya, míveltsége elég­telennek bizonyult, véglegesen el fog játszatni; a magyar nemzet pedig polgárositó missiójától elüttetvén: nem­zetiség nélküli demokratiai caesarismus napja kelend föl a volt Magyarország egén. Ezen magasabb szempontok azok, melyekből a lefolyt választások minden gondolkozó hazafit föllázi­tanak s terhes aggodalmakba ejtenek, s e szempontok azok, melyek általában a tisztválasztás mint állítólag" alkotmányos jog elvi megítélésében e lapok folyamá­ban vezetni fognak. * * Térjünk át a megyéknek közjogi politikai téren nyilvánult működésére. E tekintetben a históriának nem sok följegyezni valója van. Semmi sem mutatja oly kézzelfoghatólag, hogy a megye politikai tekintetben már csak üres név; hogy az már tettleg nem egyéb közigazgatási terü­letnél: mint azon körülmény, miszerint a megyéknek mint ilyeneknek semmi részök sem volt azon nagy­szerű fordulatnak sem előidézésében, sem irányzásában, vagy alakításában, melynek a koronázás képezi zárkövét. Magyarország bezárta az 1848-ki forradalmi kor­szakot; formulázta belönállását a közös birodalmi kap­csolatban, rendezte ennek közös ügyeire való törvényes befolyását; szilárdította a vele való kapcsolatot; és saját, belbékéje biztosítására az országnak eddigi virtuális de nem élvezett függetlenségéről, eszményi souveraini­tásáról bizonyos föltételek alatt lemondott: szóval uj korszakot inaugurált. És mindezt tevé az, ki azt tenni

Next

/
Thumbnails
Contents