Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

I. A helyreállitott megyei s városi municipiumok tevékenysége 1867-ben

_ 9 — gyekben az országgyűlés határzatát, hogy néhol beér­ték egy ódon ügyvédi diplomával, s ez még szép s dicsérendő tisztelet vala az országgyűlési határzat irányában : de másutt a legnyiltabb cynismnssal mel­lőzvén azt, alispáni főszolgabírói állomásokba helyezték a hangadó nemesi családok oly tekintetes ifjú urait is, kik négy gymnasialis iskolát sem végeztek. És ez a lejárt választásokból levonható második morál. A főispán értekezletet tartott híveivel, vagy a me­gye főkolomposaival megcsinálta a megyében uralkodó cotteria sugallata alatt a jelöltek listáját, — már a vá­lasztás előtt százat lehetett fogadni egy ellen, hogy ki az alispán et cetera. A gyűlésben olvassa a neveket, a kortesek jeladására ordítás keletkezik; — és*ime meg van a szabadon választott tisztviselői kar, melyről a megyei lakosok 999 ezredrésze nem is álmodott. Pest megyében egy kisebb bizottmány választatott, mely ismét egy öttagú bizottmányt alakított a tisztvi­selőjelöltek összeállítására: és igy ezen öt ismeretes ur gyakorlá csak tettleg a tisztválasztási jogot, mig a nagy bizottmány tagjai a gyűlésben legfölebb az éljen ordítás jogát gyakorolhatták. És ez még helyesebb eljárásnak is mondható, mintsem hogy ezer s néhány száz ember állítsa egybe a tisztikart. Másutt a főispánt szépen kijátszák : az első ülésben észreveszi magát a bátor és tevékeny „baloldali" párt, hogy amannak ügyetlensége következtében majoritásra vergődhetik: és imé sikerül neki kizárólag saját pártjabeliekből meg­alakítani a tisztikart; s az ellenfél jelöltjeiből, ha a legkitűnőbbek is, egyetlen egyet sem választ meg. Egy merész kortesfogás a kicsiny de erős ellenzék részéről eldönti az ügyet: és éljen a szabad választás !

Next

/
Thumbnails
Contents